Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez

ADATOK A GYŐRI MÉSZÁROSCÉH TÖRTÉNETÉHEZ I. Néhány szó a céhekről Mint minden céh élete, úgy a mészároscéhé is oklevelekből csak a XIV. századtól kísérhető figyelemmel. Nagy Lajos 1376-ban kötelezővé tette a céhbe való belépést.

1 A mészárosok részére kiadott kiváltságlevelek más és más szövegűek voltak, de higiénés vonatkozást elég bőven tartalmaztak. így volt ez Mária Terézia koráig, uralma alatt azonban a céhlevelek már egységes szövegűek, viszont higiéniai vonatkozást már nem tartalmaznak. Ekkor a városi rendtartások, statútumok intézkednek a húsvizsgálatról. Ezeknek a hatósági intézkedéseknek életbeléptetéséhez az akkor uralkodó keleti marhavész adott alapot.2 A mészároscéh részére a kiváltság, privilégium leveleket királyok, sőt a városok, káptalanok is osztogatták a maguk területén. Eleinte nagyobb városok voltak a céhközpontok, ezek kölcsönözték szabályaikat a vidéknek, ha ott is céhek akartak alakulni. A céh élén a céhmester állt, hivatalos esküjét a város bírája, vagy tanácsa előtt tette le. A győri mészároscéh jegyzőkönyvében két eskümintát találunk, az egyiket a céhmester mondta, a másikat a céhbe felvett mészáros. A céhmester arra esküdött, hogy tisztében híven jár el, barátságért, ajándékért senkinek nem kedvez, gyűlölséget és haragot félretéve, személyválogatás nélkül a céhlevélben megszabottak szerint, igazságosan jár el. A mészárosmester arra esküdött, hogy a céhlevél cikkelyeit és rendtartásait megtartja. Ha attól olyan eltérést tapasztal, ami a céh kárára lenne, azt idejében bejelenti a céhnek, tekintet nélkül atyafiságra, barátságra, ajándékokra vagy haragra. Megesküdött még arra is, hogy a céhmesternek engedelmes lesz.

3 1 Szédeczky L., Iparfejlődés és a céhek története (Bpest, 1913) 2 László F., A húshygiéne története Magyarországon, Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, XXIII. (1930) 3 A győri mészároscéh jegyzőkönyvében a következő esküformula van jegyezve: „Az böcsülletes Pusztai Mészárosok Czéh Mesterjek Eskövesse Formája. Én (az nevét mondani) Ezen böcsülletes Nemes Mészáros Czéhnek választott Czéh Mestere Esküszöm az Élő Istenre, Attyának, Fiúnak, Szent Léleknek és e tellyes Szent Háromságh egy bizony Istennek. Hogy ebben a Czéhben hiven és igazán el járok. Senkinek az Mesterek közül Sem kicsinnek, Sem nagynak, Sem gyülőlségbül, sem haragbuj, Sem ajándékért, Sem barátságért avagy Attyafiságért nem kedvezek, hanem Czéhünk Articulusainak és Levelünknek rendi szerint minden Személy válogatás nélkül kinek kinek igazat teszek és mindeneket igazságban megh tartok. Isten engem ugy segéllyen." (A pusztai szón nemcsak a pusztai járást kell érteni. A Győrtől keletre húzódó steppés sík vidéket, amely Győrtől egészen Vértesaljáig, Tatáig és Szentmártonig terjed, nevezik így, tehát a „Pusztai Járás" csak része a ,,pusztá"-nak.) „Az Nemes Czéhben adandónak Esküvése e Formája. Én (N. N.) Esküszöm az élő Is375