Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

5. GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI GYŰJTÖK ÉS KUTATÓK A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN a) Mükovits János gyűjtő Nevét a régészeti irodalomban először Rómer Flóris említi 1859-ben, ami­kor az akkor alakult győri múzeumról számol be Győr közönségének: Mü­kovits János koroncói gyűjtő 487 érmet ajánlott fel a bencéseknek. 144 A Mű­régészeti kalauzában a jelentős régészeti gyűjteménnyel rendelkező gyűjtők között szerepel. 145 Életéről és gyűjteményének történetéről Ebeníhöoh Ferenc két közleménye ad hírt, így a részletes ismertetést munkája nyomán adjuk. 1 ' 10 1804-ben született Komáromban, koroncói közbirtokos és Győr megyei táblabíró volt, meghalt 1874-<ben Koroncón. Már ifjú korában gyűjtögette Ko­roncó határában a római és magyar érmeket. Hutter Mihály csornai pre­montrei kanonok egyszer megtekintette a kis gyűjteményt és annak rendezé­sére és komoly tanulmányozására (buzdította a fiatalembert. A lelkes ifjú Győ­rött és más városokban ezüstműveseknél, szatócsoknál kutatta, kereste a régi pénzeket. Feljárt a pesti vásárokra is és a vidéki kereskedők ponyvasátraiban nemegyszer értékes példányokat fedezett fel. Ugyanígy jutott a pozsonyi Scihlossbergen is ritkaságokhoz. Gyűjteményének alapját Czech Jánosnak gö­rög, római és magyar éremgyűjteménye képezte, melyet 1836-ban szekrényestől megvásárolt, s ez alkalommal jutott hozzá Viczay Mihály numizmatikai kataló­gusához is. Gyűjteményének gyarapítására anyjával együtt bejárta Magyar­országot, megfordult Ausztriáiban és Csehországban is. 18474>en a Welzl gyűj­teményből számos görög, római és bizánci pénzhez jutott. Az 1848—49-es ma­gyar szabadságharc alatt gyűjteményét „kincsvágyó szemek elől" győri házában elfalazta. Az értékes kincset 1852 őszén szedte ki, ekkor látta együtt a pénzeket Ebenhöcíh is. A szabadságharc után a politikai tevékenység el volt előle zárva, visszavonultan élt Koroncón, régészettel és numizmatikával foglalkozott. A 60-as években kis numizmatikai kör alakult ki körülötte Ebenhöch Ferenc, Fábry Nándor, Herez József, Kálóczy Lajos és Rosos Miklós gyűjtőkből. A gyűjtésben az esztétikai szempontok vezették, hibátlan, szép, jó meg­tartású és kifogástalan minőségű érmék beszerzésére törekedett. Mikor meg­vásárolta Czechtől gyűjteményét, azokból csak az arany és ezüst érmeket tar­totta meg, a bronzokat — mivel patinájukat Czech ecetben lemaratta — kiselej­tezte. Frankfurti és berlini antikváriusok is közvetítői voltaik a ritka és értékes darabok megszerzésében. Gyűjteménygyarapítása három irányban érvényesült: a görög érméket művészeti, a róniaiakat történelmi, a magyarokat hazai szem­pontból gyűjtötte. A gyűjtemény Ebenhöch kimutatása szerint így oszlott meg: összesen 457 1828 690 82 33 összesen 3090 db 144 Rómer (241), GyK (1859) 67. 145 Rómer (255), (1866) 108. 146 Ebenhöch (58), AÉ (1874) 245—249., Ebenhöch (59), MOTM (1875) 260—264. Görög 12 arany 225 ezüst 220 réz Római 72 5) 1022 „ 734 „ Magyar 68 37 562 „ 60 „ Erdélyi 16 11 51 „ 15 „ Vegyes — 11 26 „ 7 „ összesen 168 arany 1886 ezüst 1036 réz 27

Next

/
Thumbnails
Contents