Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
sikertelenségeken, ezért az eredményes régészeti kutatás érdekében egy társulat létrehozását indítványozta „Győrvidéki Régészeti és Történelmi Társulat" néven. 137 A packallói ásatás leletanyagát és az ásatás kiadásait végül is a főapátság váltotta meg, illetőleg fedezte. A már említett Packallóban 1899 őszén szántás közben ismét találtak római leleteket, ezeket is ismerteti, bizonyítékul említve a szerinte római kori község maradványaiként. 138 Római kori kutatások mellett az őskori régészet is érdekelte, így az 1898 márciusában Bőny mellett Rétalapon előkerült bronzkori urnát és ! bronztőrt közli. 139 Utolsó ismert régészeti cikke a Bakonyrornánd határában előkerült és hevenyészett feltárás során megmentett bronzkori hamvasztásos urnasír leletanyagáról szól. 140 Récseinek felsorolt régészeti munkái átlagosak, néha az átlag alatt vannak és nem egy esetben pontatlan és komoly (hibákat is követett el. így pl. a kisravazdi kincslelet és az écsi diploma publikálásával kapcsolatban. Igen élénk és agilis természetű, de megfontolatlan, régészeti szakismerete megalapozatlan volt. Pannonhalmi működése inkább régészkedés jellegű volt. Récsei halála után nem folyt kutatómunka, a régiségtár is csak 1920-ban kapott vezetőt Mihályi Ernő személyében, aki levéltárosi teendők mellett e feladatot 1940-ig látta el. Munkájáról nem sokat tudunk, Lovas feljegyzése szerint a régiségtárat szemléltető oktatásra igyekezett alkalmassá tenni. Az éremtárat ekkor már külön kezelték a régiségtártól. Utolsó tevékeny gazdája Holler Konrád levéltáros volt, aki 1939-ben kéziratban feldolgozta a gyűjtemény római köztársasági pénzeit. 141 A gyűjtemény újjárendezése és fellendülése akkor következett he, amikor Lovas Elemért, a győri Bencés Rómer Flóris Múzeum őrét betegsége miatt 1940-ben Pannonhalmára helyezték főiskolai tanárnak. A könyvtárral és a múzeummal foglalkozott. Szaktértő, avatott régész kezébe került végre a gyűjtemény, ki két évtizedes győri gyakorlat alapján fogott hozzá a fél évszázada megfelelő szakembert nélkülöző árva gyűjtemény rendezéséhez. Elkészítette a teljes régészeti anyag leltárát a Czinár-féle katalógus rendszere alapján és megírta a Pannonhalmi környéki őskor történetét, benne feldolgozva, mintegy leltárszerűén beépítve az egész régészeti anyagot. E kétkötetes gépelt kézirat 1948-ban készült el, jelenleg a gyűjtemény leghitelesebb tudományos forrása. 142 Lovas Elemérnek 1949-ben bekövetkezett halála után a régiségtár gondozása továbbra is a könyvtárosok feladata volt, azonban korszerű átrendezésére csak a legutóbbi években kerülhetett sor. A nagy könyvtárterem előterében elkészítették a régészeti kiállítást a nagyközönség számára és néhány év óta megkezdték rendszeresen a gyűjtemény tudományos feldolgozását is, a pannonhalmi múzeum történetének megírását. 143 137 Uo. 43—49. 138 Récsei (231), AÉ (1900) 267—269. 139 Récsei (229), AÉ (1898) 287—288. 140 Récsei (232), AÉ (1901) 57—60. 141 Holler kéziratát lásd az irodalomnál. 142 Lovas (158), (1947—48) jelzése BK 557. 143 A régiségtárat kezelő Tibold Attila könyvtárosnak ezúton is köszönetet mondok szíves felvilágosításaiért és segítségéért. 26
