Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

Czinár Mórnak egy másik katalógusa (Technophysiotameion) latin nyelven tartalmazza az ásványok, az állatok, a képek és a könyvek egy részének leltárát, így ez régészeti szempontból számunkra nem jelentős. 1847-ben pannonhalmi gyűjtemény Czinár Mór beosztása révén két nagy részre oszlott. 1. Collectio naturalium. 2. Collectio artium. A természetrajzi gyűjtemény további 3 részre tagozódott, úoi. Collectio animalium, Collectio vegetabilium és Collectio mineralium. A művészeti gyűjtemény 4 csoportra oszlott, úm. Pinotheca, Collectio numi, Collectio paleotheca seu Antiquitates és Miscellanea.

116 E gyűjtemény csak egy csekély részét alkotta a főkönyvtár mellett létező összgyüjteménynek. Czinár idejében aktív régészeti kutatás nem volt, a véletlen folytán előkerült leleteket nyilvántartásba vették, ezenkívül hagyaték és vétel útján gyarapították a gyűjteményt. A hagyatéki gyűjtemények általában numizmatikai jellegűek és igen kevés régészeti tárgyat tartalmaznak. A 60-as évektől kezdve azonban egyes adatokból arra következtetünk, hogy a pannonhalmi bencés rend birtokain, valószínűleg a főapátság figyelmeztetésére, valamint az akkor már élénken működő győri múzeum hatására és hírére több helyen éberen figyelték a régészeti leleteket. Véletlenül akadtam Czinár ikatalóguslapjai között egy levéltöredékre, melyet a rend egyik, Komárom megyei gazdasági embere írt Pannonhalmára. A töredékes levelet eredeti szövegében közlöm, mert a levélben jelzett leleteket megtaláltam a Czinár katalógus 9. oldalán azzal a bejegyzéssel, hogy 1863. május 23-án Ószőnyből Leg. I. Adi. feliratú 'bélyeges tégla és amphora a jelenlegi régészeti kiállításon is látható. A levél így hangzik: Fő Tisztelendő Provisor Ur! Különösen Tisztelt Uram! A' kocsis visz egy kerék téglát, mellyen inkább görög mint latin fel iratu betűk vágynak, visz egy köcsögöt is cserépből, mellynek 2. füle ugyan van, de gömbölü feneke van mellyen nem állhatott, boros edénynek lehetett e a' régieknek, vagy hamu vödrök, vagy zsiros köcsögjük? — ez két darabban került kezemhez, és én öszve ragasztottam — ha e' két darabot a' Múzeum száimára fen tartani a' Fő Tisztelendő Maurus Fő Gondnok Ur méltónak találná, tessék néki ált adni mell tiszteletem mellett. Mind egyiket Szőnyben a' Duna áradása mosta ki a' tavasszal a' partból — holy különbb féle cserepek, tégláik kövek, egyéb régiségek, és fal omladikok, faragott nagy kövek, és római koporsók is ásotnak ki a' földből — (A levél többi része hiányzik!) A gyűjteménygyarapodás tehát hasonló módon történt, mint az idézett levélben olvashattuk. Az 1860-as években Sztachovics Rémig (1812—1884) foglalkozik régészettel, a legszorgalmasabb kutatók egyike. 1861—1867-ig a győri bencés főgimnáziumban tanár, utána három évig másodkönyvtáros Pannonhalmán, két évig Láziban lelkészkedik, majd ismét visszakerült a főmonostorba, ahol 1872— 1884-ig levéltáros volt.

117 Az 1860-as évek első felében Mosón megyében folklór kutatásokat végzett, 1867-től kezdve hivataliból járja Pannonhalma környékét és megismerkedik a régészettel. Kisebb kutató ásatásokat is végez, összeállítja Győrszentmárton közvetlen környékének lelâhelykataszterét, melyet 1869-ben megküldött barátjának, Rómer Flórisnak.

118 A kis tanulmány „Régészeti adatok 116 Chron. Coll. Czinár Mór bevezetése. 117 PRT VI/B, 1091. 118 Packer, PRT VI/B 649—657. — AÉ (1870) 218, 236. 23