Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

Győr-szentmárton környékéről" címen jelent meg az Archaeologiai Közleményekben.

119 Községek szerint sorolja fel a leleteket, gondosan leírja a lelőhely környékét, így adatai és a lelőhelyek meghatározásai ma is többé-kevésbé használhatók és megkönnyítik a hitelesítést. Főleg római kori lelőhelyeket sorol fel Pázmándfalu, Mezőörs, Győrszentmárton, Écs és Ravazd határából, melyekhez térképet is készített. — A megyei monográfia számára elkészítette Győr megye római kori feliratos emlékeinek leletkataszterét és összeírta az általa felkutatott római utakat.

120 Árpád-kori kutatásainak itt végezte a legjelentősebb munkát. Nyomtatásban más régészeti tárgyú cikke nem jelent meg, számos kézirat maradt utána, melynek feldolgozására még nem vállalkoztak, kutatástörténeti szempontból fontos adatokat tartalmazhatnak.

121 1871-től kezdve Kuncze Leo (1840—1886) foglalkozott 1878-ig a főkönyvtárral és az ehhez kapcsolódó gyűjteményekkel. Munkássága nem lehetett folytonos és állandó, ezért a régészeti gyűjteménynek sem volt mindig gazdája. Elhelyezése miatt csak 1883 után kerül ismét vissza, s távolléte alatt a gyűjtemény nem fejlődött. Lelkiismeretes felfogására jellemző a Chronica Collectionuni-ha tett bejegyzése: „1879—1883. Senki jegyzéket nem folytatott a gyűjtemények érdekében, melyek részben el is vesztek, mire Pannonhalmára visszakerültem".

122 A régészeti gyűjteménynek 1884-től nern is volt gazdája 1920-ig. A főkönyvtár és az ehhez csatolt gyűjtemények történetét és leírását 1874-ben a megyei monográfiában

123 tette közzé. E néhány lapos ismertetésben a régészet és a numizmatika két lapnyi helyet kapott, így belőle nem sokat meríthetünk. Figyelemre méltó Kuncze Leo kimutatása a Chronica Collectionumban a gyűjtemények 1874. évi állapotáról:

124 1. Képtár 149 olajfestmény. 2. Éremgyűjtemény 13 100 fölött. 3. Római régiségek egy szekrény. 4. Űjabbkori műtermék három szekrény. 5. Éremlenyomatok egy szekrény. 6. Kőkori eszközök 48 dfo. 7. Magyar bencések fotográfiai 114 db. 8. Pecsétgyűjtemény 1450 db. E kimutatást Kuncze abból az alkalomból készítette, hogy a Magyar Orvosok és Természetvizsgálóknak 1874-ben Győrött tartott XVII. nagygyűlése alkalmából a részvevők Pannonhalmát is meglátogatták, s ezért a gyűjteményt átrendezték. Kuncze működését a már említett lelkiismeretesség mellett a gyűjtemény hitelességéért való aggódás is jellemzi. 1871-ben kezdte meg a gyűjtemény kezelését s bejegyzéséből kitűnik, hogy 1866-tól nern vezették a Chronicát. E tarthatatlan állapotra jelmondatként idézi Hampel Józsefet: „Napló nélkül múzeumnál egyáltalán rendszeres ügyvitel nem lehetséges".

125 A régiségtár újjászervezése érdekében Rómer Flórissal és Hampel Józseffel hamarosan kapcsolatba lépett, és nagy kedvvel fogott hozzá a gyűjtemény fejlesztéséhez. Ugyanabban az évben a MTA Archaeologiai Bizottságát értesíti a Nezsideren talált római régiségekről.

126 Valószínűleg Kuncze indítványára a főapát levélben fordult Rómerhez, hogy a régiségtár részére Koppenhágából őskori kőeszközöket rendeljen. Rómer 1871. június 5-én kelt levelében írja, hogy a főapát megbízásából Koppenhágából 50 forint értékben kőeszközöket rendelt a pannon119 Sztachovics (296), AK (1871) 98—107. 120 Sztachovics (297), 337—385. 121 A kéziratok rendezésére valószínűleg sor kerül. 122 Chron. Coll. 67. 123 Fehér, (1874) 228—239. 124 Chron. Coll. 63. 125 Uo. 41. 126 AÉ (1871) 319. 24