Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Lengyel A.: Az autonóm nemesi Győr megye kialakulása és működése 1526-ig

gény paraszti sorba került nemesség érdekeit is képviselte, a Jagellók alatt a hatalomra törők uszály hordozójává vált s ennek folytán okozatilag került szembe a vagyontalanabb tömegekkel. Hasonló módon éleződött ki a helyzet a városi lakosság egyes társadalmi osztályai között is, miután a patriciátus kizsákmányolási törekvései folytán, az oppidum-ok gazdasági hatáskörzetéhez tartozó paraszti elemek zselléresedésévei párhuzamosan, a céhekbe tömörülő, kevésbé tehetős mesterek és nincstelen legények napszámosi sorba való süllyedése is folyamatosan bekövetkezett. — A fokozódó belső ellentétek az egyre jobban közeledő török veszedelem malmára hajtották a vizet, de ami még jobban tetézte a bajokat, a közben kirobbant parasztháború leveréséve] kapcsolatos megtorlás éppen annak a tömegnek a kezéből vette ki a fegyvert, amely meghurcoltatása ellenére is hajlandó lett volna hadba indulni a hódításra készülő ellenséggel szemben. Győr megye területén inkább csak elszigetelt jelenségek mutatták a város plebejusi rétegének támogatásával felizgatott földmunkás lakosság nyugtalanságát, szervezkedni akarását, de Gosztonyi János püspök-főispán, Sitkey Gothárd pápai várkapitány polgárhadának segítségével idejében szlétverette (a vérontás elkerülése végett fűvel és rongyokkal töltött ágyúkkal) a gyülekező paraszt-zseL 1er csoportokat.

72 —• A Werbőczi-féle „Hármaskönyv" alapján törvényes formákat öltő leszámolási hullám persze már kezdettől fogva sem biztosította a túlkapások kizárását és bizonyosra vehető — ha írásos emlékek erről nem is maradtak fenn —, hogy az ekkor már feudális védőtestületté átalakuló nemesi, majld rendi Győr megye e megtorlási akciók keretében sokféle módon segédkezei nyújtott. Ulászló halálával az állami szervezet különben is a ziláltság stádiumába jutott, mert a még serdülő korban levő II. Lajos király tanácsadó környezete olyan személyekből tevődött össze, akik képtelenek voltak a kormányzás helyes irányba való terelésére. Az időnként összehívott országgyűlések a rendek hatalmi versengése folytán kudarcba fulladtak, a pénzügyi nehézségekkel küszöködő udvar pedig a Habsburgokkal fennálló kapcsolatok további kimélyítésén buzgólkodott, mely utóbbi körülmény azt eredményezte, hogy Magyarország külpolitikai bonyodalmakba keveredett, viszont a török elleni harc kiszélesítésére semmiféle érdemleges segítséget nem kapott. De talán legjellemzőbben ecseteli a kaotikus belső állapotok elfajulását az a tény, hogy 1526 tavaszán a köznemesség fegyveres tömegei már az uralkodó és a bárói-főpapi rend elleni nyílt felléplésse] fenyegetőztek, a nemzet jövőjét befolyásoló, sorsdöntő problémák megoldásának vétkes elhanyagolása miatt. Ilyen viszonyok között sújtott a magyarságra a tragikus kimenetelű mohácsi vész, amely a nyomában járt végzetes következményekkel párosultan, szükségképpen vonta maga után az ország szétszakadását és a területén kialakult államigazgatási szervezet funkcionális működésének tartós jellegű megbénulását. Lengyel ^Alfréd 72 Istvánffy M., Pannonii historiarum de rebus ungaricis. (Köln, 1622) I. 50. 233