Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Lengyel A.: Az autonóm nemesi Győr megye kialakulása és működése 1526-ig

elleni panaszügyében lefolytatták a vizsgálatot.

55 Egy 1466-ból származó oklevélben a megyehatóság bizonyságot ad arról, hogy az Asszonyfalva nevű település körül történt birtokfoglalási ügyben eljárt, sőt a körülmények felderítésére egyik szolgabíráját személyesen is kiküldte,

56 Három esztendővel később, majd 1470-ben, közvetlenül az uralkodóhoz felterjesztett jelentésben számol be a Győr megyei köznemesség — még ekkor is csak részben —• autonóm szerve annak a perlekedésnek a részleteiről, amely a csornai konvent és a győri káptalan között támadt.

5>í Ugyancsak 1470-ben adta ki Horváth Tamás alispán szolgabíráival együtt a csornai konventnek két jobbágyával szemben emelt panaszos ügyére vonatkozó jelentését, hogy a történtek előzményeiről és az eset jelenlegi állásáról a király is beható tájékoztatást nyerhessen.

58 Mindezek a hatósági, nem egyszer bírói jellegű beavatkozások azért is figyelemre méltóak, mert Mátyás az egyházi nagyurak felé — politikai megfontolásokból kiindulva — .mérsékletet és nagyfokú tapintatot alkalmazott (Győr megye viszonylatában a püspökség örökös főispánságát sem szüntette meg, holott idevágó törekvéseinek ez egyik célkitűzése volt!), a köznemességen belül pedig elsősorban a megyei nagy- és középbirtokos rétegek érdekeit támogatta. — A szerényebb körülmények közé került, elszegényedő nemesek pártfogásba vételét főként hatalmaskodások, hiteluzsorások fennforgása kapcsán tartotta helyénvalónak, míg a paraszti szinten élő nobilis származású népelem további sorsát az a veszély fenyegette, hogy lassanként leszorul az állami adózók tömegébe. — Bár nem vitás, hogy az uralkodó által szervezett központi hivatalok és hadsereg-keretek az ebbe a kategóriába tartozó személyek részérc is számos lehetőséget nyújtottak az érvényesülésre és az államélet különféle megnyilatkozásainak (így természetesen a megyeigazgatás és törvénykezés területén is) síkján való aktív bekapcsolódására. Sőt a felfelé juthatásnak. ez a kettős módozata azt is jelentősen elősegítette, hogy a ligauralom hagyományaihoz ragaszkodó arisztokratikus körök vezető szerepe, a kormányzás irányításában elfoglalt pozíciója egyre inkább névlegessé vált. Kirívóbb esetekben persze Mátyás király sem tétovázott a megtorlással s az efféle erélyes fellépések a nemesi megye tekintélyét is növelték közvetve, mert rendszerint olyan cselekmények, akciók meggátlásával voltak összefüggésben, amelyek további elfajulásukkal az országos érdekek sérelmén kívül, helyileg is súrlódásokat, hatásköri összeütközéseket idéztek volna elő. Ez a helyzet állott fenn Győr megyében is, amikor a közben hűséget esküdött Debrenthei Tamás 1464-ben idegen zsoldosokat fogadott a szentmártoni vár őrségébe, majd négy évvel később ismeretessé vált, hogy a Jagellók trónra juttatását szorgalmazó csehekkel tart fenn kapcsolatokat. Az uralkodó először elvette összes családi birtokait, a továbbiakban pedig megfosztotta őt a nyitrai püspökség és a pannonhalmi apátság kebelében bírt javadalmaitól.

59 (Az utóbbiak királyi adományozás révén Vitéz János esztergomi érsek birtokába kerültek.) A nemesi Győr megye hadügyi igazgatásában egyébként nem kevés gondot okozott az a körülmény, hogy a „Mons Pannóniáé" várnagyi tisztségében történt gyakori változások és a velük járó politikai ingadozások más-más intézkedéseket tettek szükségessé, főleg abban az időszakban, amelyet a központosítás 55 MOL Dl. 15730. 56 Ráth i. m. I. 122. 57 MOL Dl. 16897 és Dl. 16963. 58 Uo. 16964. 59 Erdélyi i. m. III. 57. 228