Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Lengyel A.: Az autonóm nemesi Győr megye kialakulása és működése 1526-ig

verésére, a zsoldos seregen kívül, a bárói bandériumok sem bizonyultak elégségeseknek. A király és a városok közti szövetség a vázolt kapcsolatnál fogva még erősebb szálakkal fűződött össze, de a befolyás, az ország ügyeibe való beleszólás tekintetében a köznemesi réteg lényegesen előnyösebb helyzetbe került, mint az ugyancsak renddé alakult városi polgárság. Erre mutat az a tény is, hogy a hatalmaskodások ügyeinek gyorsított ütemű intézése céljából létesített, úgynevezett „különös jelenlét" bíróságához is hat köznemesi ülnököt rendelt az urakodó az ítélőmester mellé s ezeknek tiszteletdíját közvetlenül a kincstár fizette. — A köznemesség rendi tekintélyének ez az újbóli regenerálódása, sőt megnövekedése természetesen szükségképpen vonta maga után a megyehatósági működés közhatalmi jellegének megerősödését. Ha a Győr megyével kapcsolatos okleveles anyag a későbbi ,idők folyamán —• különösen a török hadakozások korszakában — kevesebb veszteséget szenvedett volna, akkor a Comitatus Jaurinensis működése keretében is részleteiben lehetne ezeket a jelenségeket dokumentálni. De még ennek ellenére is, a XV. század második feléből gyéren megmaradt írásos emlékek tartalmából is le lehet vonni olyan értelmű következtetéseket, hogy a nemesi Győr megye tevékenysége ezekben az évtizedekben lényegesen felélénkült s az igazságszolgáltatás vonalán a nádor, illetve a király fokozott mértékben vette igénybe közreműködését, főleg az egyházi nagybirtokosok túlkapási ügyeiben, egymás közti viszálykodásaiban. —• 1462-ben pl. Tejedi Imre alispán (egyben győri és szombathelyi várnagy) és szolgabírái Guthi Ország Mihály nádornak tesznek jelentést, hogy a csornai konventnek Thakáchy András és János, valamint Potyondi Miklós 3. ábra. Győr megye hatóságának 1462-ben kelt oklevele 15* 227