Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
T Rosaria Ii Diversa e lapide V Icônes Kk Diversa ex vitro X Amuleta LI Diversa e ligno Y Cupra Iconum Mm Diversa ex osse Z Gemmae Nn Diversa cetera Classis 2. Artefacta saeculi XIX. Ordine alphabet. E rendszer alapján összeállított leltárkönyv illetve 'katalógus egyes lapjának beosztását szükségesnek tartom múzeumi nyilvántartás-történeti szempontból ismertetni, mert az egyes rovatok lényegében tartalmazzák a jelenlegi múzeumi leltárkönyveknek szinte valamennyi adatát. A leltárkönyvi lap 5 rovatra van beosztva: 1. A tárgy leltári száma a rendszerben levő csoportszámmal együtt, így pl. egy római mécses száma: A 8. 2. A tárgy pontos leírása az ismertető jegyekkel együtt. Pl. Lucerna ex argilla rubra, forma priori similis, cum Inscriptione: Fortis. 3. Felirata: Intulit, tartalmazza az adományozó nevét. 4. Felirata: Quando, tartalmazza a gyarapodás évét. 5. Elhelyezés, a szekrény száma, a polc. Czinár pontos és használható katalógusából egy Lebenyben talált urnának a leírását közlöm, melynél még a méretet és a szakirodalmi utalást is megtaláljuk. „C 8 Urna sepulchralis, amphorae specie, duabus ansis instricta, diametri 9" ex argilla, colore fusco, sine caelaturis; reperta in ossario vetere ad Lébény. Urnas cinerarias ansatas vide: Montfaucon: Antiquit. Expl. Tomi V.F. l.p.56. — Intulit: Carolus Dili. Baronis Sina. — Quando: 19 Jan. 1857. Reper. : Extra scrinium ad fenestra." Ebből az utolsó bejegyzésből megtudjuk, hogy a régiségtár nemcsak gyűjtemények vásárlásával és hagyatékokkal gyarapodott, hanem a környékből és a távolabbi bencés birtokokról is küldtek be régészeti leleteket, jelen esetben a lébény-szentmiklósi Sina báró adományát találjuk itt. A katalógus adatot szolgáltat a régiségtár berendezésére is, ugyanis a tárgyakat féleségenként csoportosítva szekrényekben tárolták, a nagyobb terjedelműeket pedig szabadon helyezték el, mint pl. az említett lébényi urnát a régiségtár ablakához állították. Czinár leltárkönyvi rendszere nem tette lehetővé a leletegyüttesek együtt tartását, ezért azokat a megfelelő csoportba elosztva találjuk, de valamennyinél feltünteti az összetartozó példányokat. 1853. december 16-án Polgár László egy római urnát és Aprio feliratú mécsest adott a gyűjteménynek, Czinár a mécsest a lámpák csoportjánál, az urnát pedig a hamvvedreknél leltározta be, de mindkét helyen utal a másikra. A leltárkönyv egészét tekintve általában azt találjuk, hogy a tárgy leírásánál sok esetben közli annak anyagát, méretét és előkerülésének körülményeit. E pontossága teszi lehetővé, hogy az 1845-ben Ravazdon, az ún. kisravazdi hegyen szőlőművelés közben talált korai vaskori kincslelet előkerülésének körülményeit jól ismerjük és hitelességéhez kétség nem férhet. A leletegyüttes különböző tárgyait 3 csoportnál vette nyilvántartásba, a hivatkozás alapján a tárgyakat aránylag könnyen meg lehet találni. A már említett Chronica Collectionum is tartalmazza a régészeti tárgyak évenkénti gyarapodását, azonban csak rövid bejegyzésekkel, a szakirodalomban eddig csupán erre hivatkoztak, nem vették figyelembe a katalógusokat. 22
