Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól
már nem, csak belülről látszanak. — A nyak felőli részen levő durva foltokat a fej legutóbbi aranyozása előtt tehették oda, tehát gondolhatunk a herma egykori komolyabb sérülésére is. : A korona hiányzó és hiányos virágait (leveleit) pótoltam, illetve kiegészítettem,. Pótlásra szorultak az abroncs díszei, a kövek és foglalatok is. — A virágokat összefogó nagy karikát is ki kellett cserélnem. Azt a négy nagy csavart, amellyel a koronát újabban a fejre csavarozták, eltávolítottam és a szerelést a régi módon csináltam. A csavarok lyukait nem forrasztottam be, mert az abroncs kiegészített díszei azokat eltakarták. A fejet a nyakhoz forrasztott és a mellrészbe illeszkedő cső tartotta úgy, hogy annak karmos széle rá volt hajtva a mellbe forrasztott cső szélére. A karmok azonban régen meggyöngültek és letöredeztek, alig tartva már a fejet. — A két darab szilárd összefogását, egyben az egésznek a íatalpazatra való rögzítését egy csavarszerkezettel oldottam meg és az akadályozó karommaradvány okát levágtam." 4. Végül Major István ny. főisk. tanár, ötvösművész, kérésemre velem együtt 1954. március 12-én megvizsgálta a hermát. Leveléből idézem a következőket : „Az alapos vizsgálat során álta 1 ánosságban megállapítottam, hogy a hermán levő sodrony zománc díszek között egyetlen példány sincs olyan, amely hibátlannak mondható. A sodronyzománc-lapoknak egyenként való tüzetes megvizsgálása során tett megállapításaim László Gyula által elkészített rajzokon vannak rögzítve. Vizsgálatom során a gyors pusztulás okait is megállapítottam, s ezek a következők: 1. A hermán levő sodronyzománc díszítmények lapocskái „ónforrasszal" vannak az ezüstből készült törzshöz rögzítve. Tudvalevő, hogy az ónforrasz (ötvözete: Sn + Pb = ón + ólom) idővel korrodálja a rézzel ötvözött ezüstöt is. 2. A kék színű zománc felületén apró, színezüstből készített köralakú lapocskák vannak (szakszerűen foliók vagy pajonok), melyeket a zománc legutolsó beégetésekocr olvasztanak a felületére. Ezek a lapocskák (1—2 tized mm vastag lemezkék) domborúak s így a zománc felületére való felragasztáskor (birsalmamag oldattal, vagy fokhagyma lével) légbuborékot zártak le. A pajónoknak a zománc felületébe való égetésekor a légbuborékok a zománcban helyet szorítottak maguknak (lásd nyomát, amely kráterszerű), minek következtében a pajonok nem süllyedhettek be kellő mélységre a zománcba, beégetéskor. Azóta pedig az alájuk zárt levegőtől állandóan feszülve, nem. tudták maradandó rögzítésükéi; megtartani, miként a lila zománc szinten található síkalapú csil-lagocskák. Ex & magyarázata annak, hogy a köralakú pajonok nagy része már leesett, míg a csillagocskákbó! csak egynéhány. A köralakú pajonok alá szorult levegő, valamint a zománcban levő hajszálrepedések a, zománcnak, időelőtti pusztulását, bomlását, poriadását elősegítették. 3. A sodronyzománc lapokon fellelhető hajszálrepedések véleményem szerint; már eredetileg is létrejöhettek oly módon, hogy a lapoknak többszöri tűzbetételekor egyes helyeken elhajlások keletkezhettek, ha nem készítik elő kellő technikai gondossággal. A. zománc lapoknak elhajtott részeit as alaphoz való rögzítéskor oda kellett nyomkodni. Minthogy a zománc üvegállomány, így hajlítása hideg állapotban csak repedések létrejöttével lehetséges, 4. A hiányos zománc részeknek műanyaggal (gyantával, gipsszel s egyéb ismeretlen anyagokkal) való kitöltése az anyagokban levő elemek és vegyületek miatt az ezüst oxidálását idézik elő, minek következtében a zománcnak idő előtti bomlását segítik elő ... A Szent László hermán, a magyar 181
