Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól
püspökön, vagy a kisbényi premontreieken •— Magyarszölgyén esetében — keresztül egyaránt elképzelhető. Feltehető, hogy Árpád-kori építészetünk alakításában a bencések és ciszterciek mellett a premontreieknek is jelentősebb szerep jutott, mint ahogy ezt eddig gondoltuk. Az egyenes szentélyzáródású templomok elterjedését vizsgálva hazánkban, a következő megállapításokat tehetjük. Eddigi ismereteink szerint Ihazánkban a XI. század elejétől a XII. század közepéig csak félköríves szentéllyel épültek templomok. Ez egy pannonhalmi és tihanyi ásatással kétségtelenül eldönthető lenne. Az első, egyenes szentélyzáródású szerzetesi templomok a XII. század második felében jelenhettek meg nálunk a cisztercita rend telepítésével. Erre ugyan nincs közvetlen bizonyítékunk, a zirci apátság elpusztult romjain kívül, melyre a múlt század végén végzett kutatás utal. A premontrei szerzetesek betelepítésükkel egy másik, náluk szokatlan alaprajzi elrendezésű templomtípust — „premontrei" — honosítanak nieg (Jánoshida, Kisbény). A bencések a XIII. század elejéig megmaradnak a háromhajós, félköríves szentélyekkel záruló templomtípusnál. Oros apát azonban, valószínűleg a közeli zirci építkezés, majd végül az itáliai út alkalmával látott cisztercita építkezések hatására egyenes szentélyzáródásúvá alakítja az ősi bencés apátság templomát. Ennek az építkezésnek szerintünk, Dunántúlon, az egyenes szentélyzáródású falusi templom kialakításában és elterjedésében nagy hatása volt, különösen a pannonhalmi és tihanyi apátság birtokain, valamint közvetlen környékükön. Hasonló hatása lehetett a bélapátfalvai apátság templomának ás az ország ottani részéiben. A két központ által kezdeményezett építkezés gyors elterjedéséhez hozzájárult a tatárjárás idején elpusztult templomok újjáépítése. Ezeket a falusi templomokat már általában az újabb forma szerint építették főleg a XIII. század második felében. Ekkor már a premontreiek is átvették a cisztercita építészeti elvek alapján kialakult egyenes szentélyzáródású alaprajzot és annak terjesztésében nekik is részük lehetett. Az ismertek közül ilyen Árpás (Mórichida) és Gyulafirátót. 34 Már a XIII. század első felében megjelenik hazánkban a sokszögzáródású szentély is, amely a XIV. század első felében kiszorítja az egyenes szentélyzáródású templomtípust. A fenti rövid összefoglalást szerény vázlatnak szántuk, melyet a jelenleg folyó kutatások adataival és eredményével a későbbiek során bővíteni, s ha szükséges helyesbíteni kívánunk. Kozák Károly LES ÉGLISES MÉDIÉVALES HONGROISES À CHEVET DROIT DU COMITAT GYŐR-SOPRON (Données relatives à l'histoire de l'architecture hongroise à l'époque arpadienne) La formation et la diffusion en Hongrie des églises à chevet droit n'ont jusqu'à présent, pas encore fait l'objet des études des spécialistes. Ceux-ci se contentaient de la constatation pour ainsi dire générale que selon laquelle c'est l'ordre des Cisterciens qui avait introduit cette forme en Hongrie, et c'est à eux que l'empruntèrent les autres ordres religieux, les Bénédictins et les Prémontrés. Cette solution simple fut adoptée aussi par nombreuses églises de village par le pays entier, 34 Gyulafirátóti prépostság feltárását Pâmer Nóra végezte. E helyen mondok köszönetet a részemre adott alaprajz közléséért. (A rajzokat Kremnicsán Ilona, a nagyításokat Király György készítette, segítségükért köszönetet mondok. A felvételek az O. M. F. Fényképtárából és a szerzőtől.) 154
