Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól

látszik, mintha már most kirajzolódna egy másik útvonal, amelyen az a nyílás­forma Pannonhalmáról észak és északkelet felé is eljutott. Kisbényben (Bina) a premontreiek templomának északi és déli oldalán, Kőszegen (Kysak) pedig az egyenes szentélyzáródású kis templom diadalív feletti oromfalaiban van ke­reszt alakú nyílás (14. ábra). E két hely közötti területen is találtunk már ha­sonló nyomokat. A Dunántúl délkeleti részén a Cikó faluhoz tartozó mária­széplaki, egyenes szentélyzáródású templomromnak a diadalív feletti oromfalá­ban találunk még kereszt alakú nyílást. A fentiek alapján valószínűnek látszik, hogy az említett kereszt alakú nyílások Pannonhalma közvetítésével kerültek Itáliából hazánkba. Ezt tá­masztja alá azon korábbi megfigyelésünk is, amely szerint az egyenes szentély­záródású falusi templomtípus kialakításában és a Dunántúlon történt gyors elterjedésében éppen úgy kezdeményező szerepe volt Pannonhalmának, mint a hurkolt oszlopok esetében, ugyancsak itáliai példák nyomán. A felsorolt ke­reszt alakú nyílások — Kisbény kivételével — egyenes szentélyzáródású temp­lomokon vannak, amelyek megjelenése a Dunántúlon Pannonhalmához kap­csolható, így az árpási templomé is. Az ablakelrendezésen kívül van még néhány részlet, amely a kettő közti kapcsolatot kétségtelenné teszi. Az árpási templom szentélyének déli falában mély, háromkarélyos falifülke van, északi falában pedig egy hasonló méretű, félköríves záradékkal. 31 Ilyen elrendezésben, formában és méretben — XIII. század első felében épült egyeneszáródású templomiban — tudomásunk szerint csak Pannonhalmán vannak hasonló faláfülkék. Az emelt szentély déli és az altemplom északi falában egy-egy háromkarélyos, az altemplom déli falában pedig egy félköríves záródású — az árpásinál díszesebb —, mély falifülke van. 32 Hasonló rendeltetésű, kisebb, egyszerű falifülkék csaknem minden románkori templomunk szentélyében ismertek, de itt éppen az említett többoldalú egyezés bizonyítja a két templom közti szoros kapcsolatot. A két hely közelségén kívül néhány adat és megfigyelés is utal erre a kap­csolatra. A Mórichidával közvetlenül szomszédos Árpáson a íbakonybéli apát­ságnak ősi birtoka volt. Az árpási (mórichidai) Rába- és Marcal-hídon át fontos útvonal vezetett az ország nyugati részéből Győr és Pannonhalma felé. Az ok­levelek tanúsága szerint ebben az időben gyakran találkoztak a pannonhalmi, bakonybéli, zirci és tihanyi apátok, valamint a győri és nyitrai püspök is. A pan­nonhalmi apátságnak Nyitra megyében is vannak birtokai, a mórichidai pré­postság alapítója pedig nyitrai főispán. A pannonhalmi apátság birtokait Albeus, nyitrai főesperes írta össze IV. Béla rendelkezésére 1234—37 között. 1241-ben IX. Gergely pápa megbízza az esztergomi érseket, hogy a tarto­mányában levő bencés monostorokat íreformáltassa, ha szükséges a cisz­terci, vagy a premontrei rendbe tartozó szerzetesekkel. 33 A fentiek mellett, a nyitrai adatokkal rámutatnánk arra is, hogy az árpási, türjei, valamint a Kisbény melletti Magyarszölgyén (Madarsky Seldin) és a Nyitrától .északra fekvő Nyitra-Divék (Divikay nad Nitricou) templomainak nyugati kar­csú, kéttornyos homlokzata között oly nagy a hasonlóság (11. ábra), hogy kapcsolatuk a mórichidai prépostságot alapító nyitrai főispánon, a nyitrai 30 E nyílásformát megörökítette Pelárgus János 1872-ben készített rajza, jelen­tése az O. M. F. Irattárában található. (Sz. Czeglédy Ilona szíves közlése.) 31 Az árpási falifülkék méretei: 102(98)xll6(110)x57(60) cm. 32 Levárdy i. m. 110., 112. (Itt köszönöm meg szíves segétségét.) 33 PRT I. szerk. Erdélyi L., (Bpest, 1902). 153

Next

/
Thumbnails
Contents