Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól
látszik, mintha már most kirajzolódna egy másik útvonal, amelyen az a nyílásforma Pannonhalmáról észak és északkelet felé is eljutott. Kisbényben (Bina) a premontreiek templomának északi és déli oldalán, Kőszegen (Kysak) pedig az egyenes szentélyzáródású kis templom diadalív feletti oromfalaiban van kereszt alakú nyílás (14. ábra). E két hely közötti területen is találtunk már hasonló nyomokat. A Dunántúl délkeleti részén a Cikó faluhoz tartozó máriaszéplaki, egyenes szentélyzáródású templomromnak a diadalív feletti oromfalában találunk még kereszt alakú nyílást. A fentiek alapján valószínűnek látszik, hogy az említett kereszt alakú nyílások Pannonhalma közvetítésével kerültek Itáliából hazánkba. Ezt támasztja alá azon korábbi megfigyelésünk is, amely szerint az egyenes szentélyzáródású falusi templomtípus kialakításában és a Dunántúlon történt gyors elterjedésében éppen úgy kezdeményező szerepe volt Pannonhalmának, mint a hurkolt oszlopok esetében, ugyancsak itáliai példák nyomán. A felsorolt kereszt alakú nyílások — Kisbény kivételével — egyenes szentélyzáródású templomokon vannak, amelyek megjelenése a Dunántúlon Pannonhalmához kapcsolható, így az árpási templomé is. Az ablakelrendezésen kívül van még néhány részlet, amely a kettő közti kapcsolatot kétségtelenné teszi. Az árpási templom szentélyének déli falában mély, háromkarélyos falifülke van, északi falában pedig egy hasonló méretű, félköríves záradékkal. 31 Ilyen elrendezésben, formában és méretben — XIII. század első felében épült egyeneszáródású templomiban — tudomásunk szerint csak Pannonhalmán vannak hasonló faláfülkék. Az emelt szentély déli és az altemplom északi falában egy-egy háromkarélyos, az altemplom déli falában pedig egy félköríves záródású — az árpásinál díszesebb —, mély falifülke van. 32 Hasonló rendeltetésű, kisebb, egyszerű falifülkék csaknem minden románkori templomunk szentélyében ismertek, de itt éppen az említett többoldalú egyezés bizonyítja a két templom közti szoros kapcsolatot. A két hely közelségén kívül néhány adat és megfigyelés is utal erre a kapcsolatra. A Mórichidával közvetlenül szomszédos Árpáson a íbakonybéli apátságnak ősi birtoka volt. Az árpási (mórichidai) Rába- és Marcal-hídon át fontos útvonal vezetett az ország nyugati részéből Győr és Pannonhalma felé. Az oklevelek tanúsága szerint ebben az időben gyakran találkoztak a pannonhalmi, bakonybéli, zirci és tihanyi apátok, valamint a győri és nyitrai püspök is. A pannonhalmi apátságnak Nyitra megyében is vannak birtokai, a mórichidai prépostság alapítója pedig nyitrai főispán. A pannonhalmi apátság birtokait Albeus, nyitrai főesperes írta össze IV. Béla rendelkezésére 1234—37 között. 1241-ben IX. Gergely pápa megbízza az esztergomi érseket, hogy a tartományában levő bencés monostorokat íreformáltassa, ha szükséges a ciszterci, vagy a premontrei rendbe tartozó szerzetesekkel. 33 A fentiek mellett, a nyitrai adatokkal rámutatnánk arra is, hogy az árpási, türjei, valamint a Kisbény melletti Magyarszölgyén (Madarsky Seldin) és a Nyitrától .északra fekvő Nyitra-Divék (Divikay nad Nitricou) templomainak nyugati karcsú, kéttornyos homlokzata között oly nagy a hasonlóság (11. ábra), hogy kapcsolatuk a mórichidai prépostságot alapító nyitrai főispánon, a nyitrai 30 E nyílásformát megörökítette Pelárgus János 1872-ben készített rajza, jelentése az O. M. F. Irattárában található. (Sz. Czeglédy Ilona szíves közlése.) 31 Az árpási falifülkék méretei: 102(98)xll6(110)x57(60) cm. 32 Levárdy i. m. 110., 112. (Itt köszönöm meg szíves segétségét.) 33 PRT I. szerk. Erdélyi L., (Bpest, 1902). 153