Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól

GYŐR—SOPRON MEGYE KÖZÉPKORI EGYENESZÁRÖDÁSÜ TEMPLOMAIRÓL Adatok az Árpád-kori építészet történetéhez Egyenes szentélyzáródású templomaink kérdésével részletesebben alig foglalkoztak. Általában elfogadták Gerevich Tibor megállapítását, hogy ez a forma a cisztercita renddel honosodott meg. Tőlük vették át a bencések (Pannonhalma), a premontreiek (Kisárpás, Győr m.), s rciint egyszerű megoldást — különösen a XIII. század első felében —, országszerte sok falusi templom követte.

1 Ez a megállapítás részben ma is érvényesnek tekinthető. Az egyenes szentélyzáródású templomok kérdése azonban sokkal bonyolultabb, semhogy megelégedhetnénk eddigi ismereteinkikel. Az elmúlt évtized kutatásai, régészeti feltárásai új adatokkal gazdagították ismereteinket, amelyek segítségével több megoldatlan, vagy csak részben ismert kérdésben előbbre léphetünk. Megnövekedett a jelentősége az alaprajzok részletesebb vizsgálatának (forma, szerkezet, arányok, méretek). Több, jellegtelen templomnak alaposabb alaprajzi vizsgálata, jelentős mértékben segített az Árpád-kori részletek felismerésében. Űgy érezzük, hogy az egyenes szentélyzáródású templomokkal kapcsolatban az utóbbi években végzett kutatás nyomán lehetőség nyílik e kérdésben is némi haladásra.

2 Véleményünk szerint e falusi templomtípus elterjedésében jelentős szerep jutott Pannonhalmának, ahol — eddigi tudásunk szerint — a XIII. század első negyedének végén, nagyarányú építkezések keretében, egyenesen záródó szentélyt alakítottak ki. Ezzel részletesen foglalkozik Levárdy Ferenc, de az altemplom és szentély építésének kérdését nem zárja le teljesen. Bár e kérdésben csak egy ásatás eredményei alapján mondhatjuk majd ki a végső szót, véleményünk szerint mégis érdemes foglalkozni az altemplom és a szentély építésével, mert ez semmiképpen sem hátráltathatja a kutatást, sőt, esetleg némileg előbbre is viheti. Levárdy Ferenc dolgozatában tarthatatlannak tartja azok álláspontját, akik az egyenes szentélyzáródású altem.pl

ómban látják az első építkezés maradványait. Az első pannonhalmi templom nyomait keresve megemlíti, hogy Pannonhalma első szerzetesei a római S. Alessio e Bonifazio templomhoz tartozó ko1 Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. (Bpest, 1938) 31. 2 Koroknay Gy., Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében. (A nyíregyházi Jósa András múzeum évkönyve. I. (1958) 98—126. — Kozák K., A szigligeti Avasi-templomrom feltárása és helyreállítása. (Egyeneszáródású románkori templomok.) Kézirat leadva a Magyar Műemlékvédelem III. kötete részére. — Kozák K., Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai. Kézirat leadva a Hermann Ottó Múzeum évkönyve (1964) részére. (Jelen dolgozatban a fenti munkákban felvetett kérdéseket kívánjuk továbbfejleszteni.) 133