Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól
lostorból jöttek. Ennek a ma reneszánsz formákat mutató templomnak szentélye alatt X. századi formákat őrző altemplom van. Az altemplom nyugati, egyenes zárófalában apáti széket — Pannonhalmához hasonlóan —•, előtte oltárt említ. Az első pannonhalmi templom altemplomos elrendezésének formai gyökereit az „anyakolostor" altemplomában véli megtalálni. E fejtegetést azzal zárja le, hogy a falak belső szerkezetének vizsgálata nélkül nem lehet megnyugtatóan eldönteni, hogy az egyenes szentélyzáródás Cluny hatásterületéhez, vagy Itáliához kapcsolható. Feltételezi, hogy az első pannonhalmi templom altemplomos megoldású volt, amelyet a XIII. századi cisztercita ízű átépítés is megőrzött, bár akkor már az altemplomépítés nem szokásos. (Ezen feltételezett első templom építésében a római S. Alessio e Bonifazio szerzetesei által közvetített lombard és szicíliai normann építészet hatását véli felfedezni.) 3 Véleményünk szerint Levárdy igen jó nyomon indult el e kérdés vizsgálatában, sok helyes megállapítást tett, de végül nem használta ki a jó adatokból és íhelyes megfigyelésekből adódó lehetőségeket. Következtetéseiben azonban ellentmondásos részek fedezhetők fel. Levárdy helyes megállapításaiból következik, hogy az első templom altemploma nem egyenes szentélyzáródású, hanem félköríves lehetett, mint az anyaegyház templomáé. (1. ábra). 4 Hazánkban a Pannonihalma után — XI. században — épülő bencés kolostorok templomai mind félköríves záródásúak: Pécsvárad (1015), 5 Zalavár (1019), Szekszárd (1061), Garamszentbenedek (1075), Somogyvár (1091), egyedül a tihanyi egyeneszáródású (1055). A legutóbbi kutatások nyomán azonban felvetődött annak lehetősége is, hogy eredetileg a tihanyi altemplom sem volt egyeneszáródású. A három pár, körkeresztmetszetű oszlopnak egyszerű, lapos, .ykockafejezetei 1 ' vannak. Ilyenek a római S. Alessio e Bonifazio altemplomának oszlopai és oszlopfejezetei is. Hasonlókat találunk — másodlagos beépítésben — a pécsváradi altemplom megállapíthatóan később átépített boltozatrendszerét tartó hatalmas középpillér sarkaiban (2. ábra). ü Nem gondoljuk, hogy véletlen egyezésről lenne ez esetben szó. A pannonhalmi ősmonostor után a pécsváradi épült fel, .ahol részben ugyancsak a római S. Alessio e Bonifazio térítő szerzetesei telepedtek meg. A sorban ez után következő zalavári és tihanyi kolostorok temploma a török harcok idején átépült, majd a zalavárit később lebontották. Alaprajzát egy XVI. századi rajzról ismerjük. Olyan részleteket nem ismerünk, amelyek a fentiekhez hasonlóan a római „anyakolostorral" való kapcsolatra utalnának, de jelentős kőfaragványai észak-itáliai hatásokat mutatnak. 7 A templom szentélye félköríves volt, feltehetően altemploma is hasonló formájú 3 Levárdy F., Pannonhalma építéstörténete. II. Művészettörténeti Értesítő (1959, 2—3. sz.) 104. 4 Zambarelli, P. L., C. R. S. SS. Bonifacio e Alessio all' Aventino (Roma) é. n. 5 Ferenczy K., A pécsváradi vár helyreállítása. Műemlékvédelem. V. évf. (1961 3. sz.) 136—148. A félköríves szentélyzáródás közölve a vár alaprajzát feltüntető tablón a 136. oldalon. A szentély a feltárás előtt kívülről „négyzetesen" volt körülépítve, tehát egyeneszáródású volt. A lebontott falköpeny alól előtűnt a félköríves szentély (143. old.). Az altemplom 7,15 m széles és 13,8 m hosszú. 6 Elképzelhető, hogy az altemplom eredeti boltozata a török hódoltság idején sérült meg, s az utána következő helyreállításkor kerültek a középpillérbe a másodlagosan beépített oszlopok és fejezeteik. Nem lehetetlen, hogy a falpillérek és fejezeteik, az altemplom eredeti, háromhajós elrendezésének maradványai. Ha ezek magasságát figyelembe vesszük, a tihanyi altemplomhoz hasonló magasságú és elrendezésű tér alakul ki előttünk. 7 Entz G., XI. századi kőfaragóműhely Zalaváron. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts. No 24. (Bpest, 1964). 134
