Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

vonalának. A győri római kőemlékek közül a már említett Victoria oltárlkővel részletesen foglalkozik Sohoenwisner, aki a szöveget Károlyitól veszi át és epigraphiai fejtegetésbe bocsátkozik/

10 1799-ben jelent meg a 18. század utolsó győri régészeti vonatkozású munkája Enessei György Győr megyei táblabírótól. Az 59 lap terjedelmű munka Győr történetét foglalja össze a római kortól a 18. század közepéig. Elején Károlyi és Sohoenwisner alapján megemlíti a Victoria oltárt és a Hadrianusnak tulajdonított domborműves követ. Az említett győri munkák mögött elmarad, azoknál gyengébb alkotás.

41 Enessei régi földbirtokos volt Győr megyében és foglalkozott egyéb történeti jellegű munkával is.

42 Nem tartozik a régészeti kutatók közé, de múzeumtörténeti szempontból nem lesz érdektelen, iha megemlítjük Fejér György adatát, amely egy 18. századi könyv- és éremgyűjteményre vonatkozik, melyet a nyilvánosság számára szándékoztak Győrött megnyitni. 1777-ben a győri királyi Akadémia igazgatója Balogh Sándor „Győr' díszére, 's nevének halhatatlan dicsőségére ... könyves Ásvány-Gyűjteményét olly feltétel alatt hagyta a' F. T. Káptalannak e' végre épített házában, hogy az köz haszonra megnyittassék (!), Áll 5.762 darabokból egy fundált Felvigyázónak Gondviselése alatt."

43 A gyűjtemény sorsáról egyelőre más, közelebbi adatot nem sikerült találni. Az a gondolat, hogy valaki gyűjteményét úgy hagyta házával együtt hátra, hogy felügyelőről is gondoskodott és a közönség előtt megnyitni szándékozott, szinte példa nélkül állt abban az időben. 2. A HÉDERVÁRI VICZAY GYŰJTEMÉNY A Szigetközben fekszik Hédervár, az egykori Héderváry, majd a Viczay család birtokainak központja. A család már az Árpád-korban jelentős szerepet töltött be a megye, sőt az ország életében. Hatalmas park közepén áll az ősi kastély, melyet a 18. század második felében átalakítottak, s mai alakja is ezt az állapotot őrzi. Ebben az időben kell keresnünk a híres Viczay gyűjtemény kialakulásának első nyomait, azonban oly kevés adat áll rendelkezésünkre, hogy kénytelenek vagyunk főleg Závodszkynak, a Héderváry levéltár kitűnő ismerőjének tájékoztatására támaszkodni. A hédervári gyűjtés kezdeteit nem ismerjük, csupán egy ténnyel állunk szemben, miszerint Viczay Mihály gróf egyik levelében említést tesz arról, hogy érernduplumait 1767nben Gormon báró vette meg.

44 Az Európa-szerte divatozó barokk pompának szinte velejárója volt a gyűjtemény kialakulása. A közeli Bécs főúri gyűjteményei sem maradhattak hatás nélkül az ország nyugati részére. Szerényebb keretek között, de lényegében a gazdagság, a pompa és a kedvtelés volt a műgyűjtés egyik rugója. Viczay Mihály 1727-ben született, a családban I. Mihály néven volt ismeretes. Valószínűleg már kisebb családi gyűjteményt örökölt, és ezt kezdte meg 40 Schoenwisner, (268), i. m. 115—117. 41 Enessei, (1799). 42 Fejér i. m. 41. — Hrabovszky, TGy (1820) III. 73. Nagy Iván, (213), Sz (1870) 91. — Osváth, MVV 168. 43 Fejér i. m. 44 Závodszky, (1932) 4. 45 Uo. 4—7.