Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Domonkos O.: A győri szíjgyártó legények szokásai a XVII. században
Attiafiusagtok, it ez Király Varasban, az Jámbor Mesterek keözöt ha mivem lené, Kerdes melj kiralj varasrul vandolot ezen kiralj varasra, es melj király varason tanult, melik mesternél, es ha ki töltöteje Attiafiusagod az három Esztendőt auagi nem, mikepen szokot az Jámbor inas, az ü Jámbor Mesterét szolgalny, tiztan igazan három Esztendeigh, Felelet az Tartozik vele hogy megh mondgia, Ha szabadon hataje az ü Jámbor Mestere, az három Esztendeö rnuluan es ki ellöt, Kerdes, Mégis azon kerdgiuk Attiafiusagodat, hogy iha (buczu veue es szám vetue hatade el az te Jámbor Mesteredet, auagy nem, mit izentek onnét ide az Jámbor Attiafiak, ez kiralj varasra az Jámbor Attiafiaknak Felelt, Keőszönetjeket es szolgalatiokat, izentek, az Jámbor Attiafiaknak, Touaba mégis azon kerdgiuk Attiafiusagodat, hogy ha vagione el választott, Mestered, auagy Elő neuezuk, ha mondgia Neueze elő Attiafisagod, az Jámbor Mesterét, es elő neuezuen ezt keöl mondany. Attiafisagod válaszon ezek keözül az Jámbor Mesterek keözül, az hol penighlen, legény leszen oda nem szabad legent viny, hanem ket het muluan oda kereshet mivet, az houa akarja, Mégis azon keriuk Attiafisagodat, hogy ha felele Attiafisagod, az may miv keresis felöl hogy minekünk bantasunk nem leszen, sem it sem mas király varason, sem legentül sem mestertül, Tartozik vele hogy Felelien felöle, mert ha nem felel mjvet ne keresetek neky Mégis azon kerdgiuk Attiafiusagodat, ki volna Attiafiusagodnak neue, meliet megh kel mondany Peter e auagy Pal, az Elötök Jaro mindgiarast f ogia kez et, mind az Jámbor Attiafiakal Egietemben, hogy ha penigh hárman auagy teöben volnanakis, az teőbi ot maradgion az Jőueuenj legeniekel, es az ketej menien el az Jámbor Mesterekhez es, azt mondgiak ot az Jámbor Mestereknek, Tiztelendö Jámbor Mesterünk, egy Jámbor Attiafy iőt most ez király varasba, ki kegielmednek halota minden io hiret neuet, kegielmednek megh szolgálnánk mint Jámbor Mesterünknek, hogy ha ket hétig mivet adna neky, ne hadna te keg(yel)med bujdosny, ot mivet aduan neky keőszöniek megh, Touaba azalis Tartozik az, Ellőtök Jaro, hogy mondgia megh ot az Jámbor Mesternek, it it vagi unk szálláson, Kegi elmed nekesek az hiua talál, iobidejen Járnunk Uram, Imaran onet mindgiarast az legenhez menuen, ez azt mondgiad, Tiztelendeö Jámbor Attiafy az houa Attiafisagod el boczatot vala,my adigh iarank kelünk miglen az Jámbor Mestert megh leölök hazánál, Kerdes mégis ara kerdgiuk Attiafiusagodat, Hogy ha v mehetnél, eotuen auagy hatuan mel feldet, esha egy tiukmony tanúságért, el meneje Attiafiusagad, Felelt elmének, Kerdes tiztelendeö Attiafiak mégis azon mégis azon kerjuk Attiafiusagodat, ha vagionne anj ez köze Attiafiusagodnak kiuel ket hétig el mímelhetnél az Jámbor Mester mihelieben, Felelet, vagion az Ur Isten adót, Annak utanna ... fogia keze ... ot ülien ... Attiafisagodnak mivé vagion ket hetigh az Jámbor Mesternél, Alion fel az Elötök Jaro — s — azt mondgia Tiztelendeö Jámbor Attiafiak, it az Jámbor Aztala tilalmas, Senky it ne Szitkozodgiek se egy mas ellen senky sémit se czelekedgiek, mert az Jámbor Attiafiak büntetését talaliak, hogy ha az Mester Inasat oda küldj tehát ara igy szoly mond, Szolgálatúimat az Jámbor Mesternek, ezennel mijs el megiunk, Touaba az Harmadik keőuetseget ne varjatok hanem el menietek es ezt mondgiatok, Tiztelendeö Jámbor Mesterünk igen keőszöniuk te kegielmednek mint Jámbor Mesterünknek hogy kegielmed nem háta buidosny, hanem ideigh — s — oraigh szálast adót te kegielmed neky, Tiztelendeö Jámbor Mesterünk, hogy ha Etel auagy Ital arában Adósa maradtunk volna te kegielmed Jelentene megh kegielmedet készek volnánk megh Elegeteny mint Jámbor Mesterünket, Touaba hogy ha kegielmed Elén valamit vetetünk volna auagy Aszoniomnak, uagy az uttanna valónak, abulis te kegielmedtül boczanatot va90
