Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Domonkos O.: A győri szíjgyártó legények szokásai a XVII. században
bor Mesternek Neue, megh keől mondany D. H. Mégis azon kérem Attiafiusagodat, hogy ha Attiafiusagod tiztan igazan, ki töltöteje az három Eztendőt, uagy nem, kik Ellőt hátak Attiafiusagodat szabadon, egez Ch: elöte auagy penighlen, az te Jámbor Mestered eő magatul, Eztis, megh keől mondany, Hogy Egész Ch: Élőt hagiot az my Jaombor Mesterünk. Kerdes Attiafiusagod megh ataie az béres Apród pohart auagy nem, kik elöt atta megh Attiafiusagod, megh keől mondany, az ki penigh Attiafiusagtok keözül megh nem ata az tartozik Vele, hogy egy Hetj bért adgion Attiafiusagtoknak, Attiafiusagtoknal, ha Valamj oly fegyuer Volna, auagy kes auagy egieb Attiafiusagtok adna elő. Attiafiusagtok(nak) az Senkeletet feöl vévén is megenten kezéhez adgiuk, It az Jámbor Mester Aztala tilalmas, Senky it ne Szitkozodgiek, Senky keőuetetlen ne menien haza ... mert az Jámbor Attiafiak büntetését talaliak, Senky Attiafiusagtok keözül, egymás ellen ne szo(ion) ,se ne mosologion, se lábat ne logasa mert az Jámbor Attiafiak büntetését talaliak, az az ki tiztesegh ellen vagion auagy Szitkozódik, ket hetj bérel erj rnegh, az egibet (egyebet) egy pint borai, Attiafiusagtok ellőt el kezdem az miv szokásnak Senkeletit, az mikepen en halotam es az mikepen az my Eleink eltének vele, minden király varason, mind Pesten Budán, Döbröczőnben, Egren és Varadon, Attiafiusagtok megh boczason czak egy egy szoual kiuaniae, Attiafiusagtok auagy hogy három szoual, egy szoual inkab tanulhat Attiafiusagtok, hogy nem három szoual, Legh előszót ha Varasban kiuul bejüsz előszöris Szijjarto, hazat keresd megh es az kit ot lacz Szolecz kj, es ugy kérd megh, kegielmed Mester é auagy Legény. Ha mondgia, hogy Mester mongia az legény az Mesternek kegielmednek megh szolganám ha ki küldenejé kegielmed az Mester legént, mert enis Efféle mies vagiok ugy mond, hakj iőuend az legény fogiad kezét, es azt mondiad, Tiztelendő Jámbor Attiafiu az Jámbor Attiafiak keöszőneteket szolgalatiokat izentek, az Jámbor Attiafiaknak mindfeienkent, Kerdes, Tiztelendő Attiafy az legenieknek Elöte iaroe kegielmed auagy nem ha mondia hogy hogy nem, Tartozik az vele hogy oda vigien, az ellőtök Járóhoz, es annak ilien módon szoly. Tiztelendeö Jámbor Attiafiu Attaifiusagod kérésen nekem oly szálast, kinen maradhasak megh, Tartozik az elötök Jaro oly szálast keresny, hol kart ne válj es meghmarathas, Tartozik azalis, hogy szálast kérjen es azt mondgia, Tiztelendeö Jámbor Mesterünk, ideig es oraig szálast kerunk te kegielmedtül, kit kegielmednek meghszolgalunk, ot szálast aduan az kiuül iőt ember tartozik azal, marasza megh az legenieket egy icze bora, kerdgie megh my az szándék, mely orara keöl keresny miuet, Ha mondgia akor — s — ekor uagy Három orara uagy vaczorara, annak utanna tartozik az kiuul jöt legény egy icze borai — s — egy pénz ara pereczel — s — egy penzara dioual, az Gazda Aszonytul mindgiart kérjen Abroszt, es ugy varja az legenieket, ha vasárnap oly kor iusz el nemulasd, az Napot, mert ha el mulatja ezt az napot, hogy miuet nem kerestet, az mas vasarnapotis, ketelén elkeöl varnj, ha penigh az ellőtök Jaro Legenj fel kel, hogy miuet kérésen, kelienfeöl de czak másod magaual, hapenigh ket, legenj jöneis ugian megh lehet az miv keresés, mert az mely legent ellöszőr haza vitek, ugian azontis ki keöuetheteo az Jámbor Mestertül ugian minden módon veghhez mehet, az miv keresésben penigh igy keölszolany, ha Hetfen auagj keden jün be, heti bért vehet fel, Ha penighlen az Ellőtök Jaro az legeniekel oda megein igy keöl akoris szollany/ki uolna az az Jámbor Attaifiu, ki az Jámbor Mester hazatul, ide az Jámbor Mester hazahoz hiuata volna, Felelet, Én vagiok, Kerdes, miczoda rendbelj Ember Attiafiusagod, mi végre hiuata volna az Jámbor Attaifiakat Felelt, ez végre hiuatam hozam Attiafiusagtokat, hogy énnekem miv szokás szerent ket hétig mivet kérésen, 89
