Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok

Barkóczy püspökre feltétlenül hatással volt az egri trinitárius templom formája — amelynek alapkövét egy évvel előbb rakták le, s a folyamatban levő munkát jelentős segélyekkel támogatta —, amikor a nagy kallói templom tervét kiválasztotta vagy jóváhagyta. A templom részletes vizsgálata, újabb levéltári adatok, s egy pontos alaprajzi felmérés talán még további összefüggéseket is felderíthet. Van még két háromkaréjos templom az egri egyházmegyében, amelyek a fenti állítást látszanak erősíteni. Az egyik a szikszói r. k. templom, amelyről azt tudjuk, hogy 1742-ben épült, de részletesebb vizsgálatára eddig még nem került sor/

i2 A másik a nagybátonyi templom. A Nógrád megyei műemléki topográfiában részletesen ismertetik a templomot. Egyhajós, ma lóherealakú szentéllyel, magas, körülfutó lábazattal, homlokzati bejáratánál új ajtókerettel. A tető alatt régi barokk párkány az egész épület körül. Az ajtó felett ablak, feljebb háromszögű oromzat, félkörívű ablakkal. A hajó déli falán két ablak, ezektől nyugatra egy vakablak. A déli karéjon egy ablak, a keleti apszis déli oldalán szintén egy kisebb, négyszögletes ablak van. Az aránylag rövid hajó keleti végénél diadalív, alatta két lépcsőfokkal emelkedik a kelet felé csatlakozó háromkaréjos szentély. Valószínűleg széles szentély csatlakozott eredetileg a hajóhoz, melyet csak később bővítettek háromkaréjosra, talán 1811 után. A XIX. századi bővítés jó arányú, a templomnak nyugodt, kellemes térhatása van. Az ismertetésben még megemlítik a Hevénessi-féle Gyűjtemény Can. Visitátióját, amely szerint 1688-ban régi temploma még állott. Az 181l-es Canonica Visitatio szerint az új templom építését az elpusztult felsőlengyendi pusztatemplom anyagából kezdték építeni 1735-ben.

43 Egy újabban előkerült adat megerősíti az utóbb említettet: „1747. június 13-án gyűjtési engedélyt adtak a bátony-i templom javára. A gyűjtést Nagy Antal-ra bizrfcák."

44 A gyűjtési engedélyt az egri püspökség — Barkóczy volt ekkor már az egri püspök — adta ki, egy évvel az egri trinitárius templom alapkőletétele előtt, amelynek terveit már bizonyára ismerte a püspök ez időben. A fenti ismertetés alapján nem lehet eldönteni azt, hogy a háromkaréjos szentély kialakítása mikor történt pontosan, de az bizonyos, hogy nem 1811 után, hanem feltehetően az 1747-ben kiadott engedély idején, amikor a püspökség területén több olyan templom is van, amelynek építését véleményünk szerint a trinitász szimbólumok jegyében kezdték meg (25. ábra). Szándékosan hagytuk vizsgálódásunk végére a Szentendrén álló két görögkeleti, háromkaréjos templomot, amelyek építési idejüket tekintve is a legkégörögkeleti püspöki és Péter Pál — alapraj zilag (29. ábra) oly nagy egyezést mutat, hogy a tervek tekintetében fel kell vetnünk a közös mester lehetőségének kérdését. A templomok méreteik tekintetében sem mutatnak nagy különb42 Genthon I., i. m. 277. 43 Genthon I., Nógrád megye műemlékei. (Bpest, 1954) 292. 44 Az EPL A. E. V. No. 2101/11. NB. Nagybátony Barkóczy: Protocollum Episcopatus Agriensis jelzete alatt olvasható: „1747. június 13-án gyűjtési engedélyt adtak a bátony-i templom javára. A gyűjtést Nagy Antal-ra bízták. (II. kötet, 262. old.) — Az egri trinitáriusok és templomuk formájának hatására, valamint Barkóczy kezdeményezésére építhették az Egertől északra és keletre álló, barokk, háromkaréjos templomokat, amint erre már utaltunk. E következtetést még az a tény is alátámasztja, hogy az egri minorita templom tervei is ismertek lehettek e templomok építése előtt Barkóczy előtt, ugyanis e terveket a miskolci minorita káptalan már 1745-ben elfogadta. (Voit P., Zum Lebenswerk Kilián Ignaz Dientzenhofer. Acta Históriáé Artium Dom. X. 3—4. Sajtó alatt.) A fenti adatra Voit Pál hívta fel figyelmemet. 73