Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok

séget, a Péter Pál templom valamivel nagyobb. Mindkét templomnak egy homlokzati tornya van, s téglalap alakú hajóik félköríves szentéllyel zárulnak, amesőbbiek közé tartoznak a dolgozatban tárgyaltak sorában. A két templom — lyekhez kétoldalt egy-egy kisebb karéj (exedra) kapcsolódik, s így alakul ki a háromkaréjos forma. Az exedrák eredetileg az énekesek padjainak elhelyezésére szolgáltak. Az elképzelhető, hogy a megrendelők azért választották ezt az alaprajzi elrendezést, mert szertartásaik szempontjából az előnyös volt számukra, de elképzelhetetlen ez esetben a célszerűség szempontjai által alkotott forma. Ügy véljük, Szentendrére is trinitász szimbólumként került ez a forma, hisz a szerbek között is élt a Szentháromság tisztelete, amelyre az akkori élet egy mindennapos mozzanata jól rávilágít. Mária Terézia engedélyezte, hogy az éjjeli őr szerbül hirdesse az órákat Szentendrén. Kiáltásának magyar fordítása így hangzik: „Hallgassátok meg, Urak és Asszonyok, ime tiz óra múlt most. Istent, a Hármasságot dicsérjétek, magatokat a gonosztól óvjátok. Tizet ütött az óra."

45 A püspöki templomot 1764. január 28-án szentelték fel (27. ábra). A Péter Pál templom építését 1750 táján határozták el, s előbb csak tornyát építették fel (1753). A hajó építését 1791-ben fejezték be. A görögkeleti püspöki templom építkezéseinek kezdetét nem ismerjük, de hozzávetőleges számítás szerint nem sokkal előtte fejezhette be a kiváló barokk építész, Mayerhoffer András a pesti egyetemi, volt pálos templom építkezéseit. A mester jelentősebb, korábbi (1733) munkái közé tartozik a pesti görögkeleti szerb templom építése is.

46 Mi most ezzel a kérdéssel nem kívánunk részletesebben foglalkozni, bennünket elsősorban a mesternek a görögkeleti szerbekkel való kapcsolata érdekel, miután a Szentendrén levő két háromkaréjos templom odakerülésének lehetőségeit vizsgáljuk. Azt azonban megemlítjük, hogy bizonyos részletformák hasonlítanak a mester egyik-másik munkájáról ismert részletekhez. A püspöki templom oldalkapujának homorú felületén, kazettákban elhelyezett rozettás díszítés némi rokonságot mutat a pesti egyetemi templom és a mellette levő kolostor hasonló helyen és módon alkalmazott díszítésével (a kolostor könyvtárának ajtaja). Van még egy dolog, amely figyelemre méltó az említett kérdés szempontjából. Szentendre a Zichy-család birtokai közé tartozott a XVII. század közepétől egészen 1766-ig. A két templom építésének idején Zichy Miklós volt az egyik birtokos, akinek édesanyja telepítette le a trinitáriusokat Kiscellben, amely ugyancsak a család birtokai közé tartozott. Templomuk felépítéséhez is jelentős segítséget nyújtott a család, amelynek felavatási ünnepe 1760. IX. 8-án volt/'

7 A most említett adatok alapján úgy gondoljuk, hogy a két háromkaréjos szentendrei templommal kapcsolatban akár a trinitáriusok és a birtokos Zichy-család, akár a pesti görögkeleti szerbek útján.is eljuthatott a háromkaréjos formába foglalt trinitász szimbólum Szentendrére. A hazai háromkaréjos barokk kápolnák és templomok vizsgálatával jelentős mértékben megnőtt építészeti szinibólurnaink száma. Háromszög alaprajzú templomainkkal, kápolnáinkkal és építményeinkkel együtt, számottevő részévé valtak barokk építészeti emlékeinknek.

48 Ügy tűnik, hogy az e csoportba tartozó, 45 Dercsényi D., Pest megye műemlékei. II. (Bpest, 1958) 57—128. — Horler M., Szentendre. (Bpest, 1960) 192. o. 28. jegyzet. 46 Kuthy S., A pesti egyetemi templom. (Bpest, 1960) — Voit Pál szíves szóbeli közlése szerint a püspöki székesegyház dolgozatban említett díszkapujához igen hasonlít a Jung József által épített aszódi kastély oldalszárnyának kazettás-rozettás kapuja. A mester Hatvanból került Pestre, így feltételezhető, hogy ismerte a tárgyalt egri templomokat és kápolnákat. 74