Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok

lap alakú hajója valamivel rövidebb, de szélesebb annál. Háromkaréjos szentélye is kisebb valamivel (21. ábra) és nem is annyira szabályos, félkör alakú. Miután a kápolna építésére a fogadalmat 1709-ben tették és az építés megkezdésének pontos idejét, évét nem tudjuk, azt mondhatjuk, hogy a győri, pesti és egri kápolnák tervei csaknem egyidőben készültek. Állt azonban egykor Egerben egy másik kápolna is, amely a fent említettekkel egy időben épült a Szentháromság tiszteletére. Ezt is az 1709. évi pestis után kezdték építeni az egriek fogadalomból — mint a Rókus-kápolnát —, de végül is 1712-ben Telekesy István egri püspök fejeztette be, amikor 240 forintos alapítványt tett a Szentháromságkápolna fenntartására.

30 Bár erre a kápolnára vonatkozólag csak írásos emlékeket ismerünk, mégis szükségesnek tartjuk, hogy kissé részletesebben foglalkozzunk azzal. A templom külső megjelenéséről csak azt tudjuk, hogy Telekesy a kápolnára három tornyot és három harangot helyeztetett. A kápolnában három oltár volt, mint az egri Rókus-kápolnában. E leírásból arra következtettek, hogy a templom a hazánkban elég ritka, háromszög alaprajzú típushoz tartozhatott, vagy ha nem, külső megjelenésében a trinitász gondolatát fejezte ki, három oltárát és harangját pedig feltehetően az Atya, Fiú és Szentlélek tiszteletére szentelték.

31 Azt csaknem biztosra vehetjük, hogy ez a kápolna külsejét illetően valóban a trinitász szimbólumok közé tartozott, de úgy gondoljuk, inkább a háromkaréjos, mint a háromszög alaprajzú kápolnák csoportjába kell azt sorolnunk. E feltevés mellett két dolog szól. Az e téren folytatott kutatás újabb eredményei arra utalnak, hogy a háromszög alaprajzú kápolnák, templomok és építmények, hazánkban valamivel később épülnek, mint a háromkaréjosak. Ezt ugyan még nem mondhatjuk ki teljes biztonsággal, de mindenesetre figyelembe kell vennünk az eddig elért eredményeket. Egy 1764-ben készült térképen jól kivehetők Eger város templomai.

32 Ezeknek a templomoknak vázlatos alaprajza nagyjából helyesnek mondható és tájolásuk is megfelel a valóságnak. A három temetőkápolnát (Rókus, Szentháromság és Kisasszonytemető) sematikusan félköríves szentéllyel jelölte a térkép készítője, de a két ma is lálló kápolnának tájolása ugyancsak helyesnek mondható. Miután a háromkaréjos Rókus-kápolnát is félkörívesnek rajzolták, arra gondolunk, hogy a Szentháromság-kápolna is háromkaréjos lehetett, mert különben háromszög alaprajzinak, vagy egyenes záródásunak rajzolták volna, mint a ferencesek, vagy minoriták templomát. Az sem valószínű, hogy amikor a Rókus-kápolnát háromkaréj osra építették ugyanebben az időben — feltehetően trinitász szimbólumként —, akkor azt a kápolnát, amely nevében is a Szentháromság tiszteletét hirdeti, a három toronnyal és oltárral együtt, más formájúra építették volna. Az inkább elképzelhető, hogy a Szentháromság kápolna mintájára készítették háromkaréj osra a Rókus-kápolnát. A fent elmondottakon kívül még néhány adattal szeretnénk alátámasztani a kápolna háromkaréjos szentélyére vonatkozó feltevésünket. Telekesy István, aki jelentős alapítványt tett e kápolna fenntartására, az egri püspökség elnyerése előtti időben győri nagyprépost volt. Ő szentelte fel a győri karmeliták kápol30 Voit P., Az egri extrinitárius templom. MMv. II. 221—230. — EÉELA Vetus Nro. 12. (E munkára hivatkozom a továbiakban is a templommal kapcsolatban.) 31 U. o. 221. és OL. Acta Eccl. Ord. et Mon. Fase. 272. 164—173. Az egri trinitáriusok okmányainak másolatkönyve. 1744. 32 Hadt. Int. Térképtára. G. I. h. 155. (A térképre Voit Pál hívta fel figyelmemet és Détshy Mihály azt kérésemre megtekintésre átadta. Mindkettőjüknek e helyen mondok köszönetet.) 5* 67