Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

"Újváros és Sziget csatornázása, elkészült Révfalu csatornahálózata is. A villanyvezeték hosszúsága elérte a 144,76 km-t, a fogyasztók száma: 11 000, fogyasztás: 8,4 KW/ó. A kereskedelem 1936 után fellendült. Ekkorra azonban az összetétele megváltozott. A válság hatására néhány nagykereskedő tönkrement (mások ezt felhasználva, később jelentősen megerősödtek), a kiskereskedők jó része elszegényedett (deklasszálódott, vagy „szatóccsá" vált), a „szatócsok" egy része felemelkedett stb. Változást idézett elő a zsidótörvények bevezetése; a zsidó tulajdonokat elvették és a jobboldali, fasiszta kereskedők ezt kihasználva (átvéve) meggazdagodtak. A kereskedelem helyzetének feldolgozása — úgy gondolom — megérdemelné, hogy önálló résztanulmány formájában megjelenjék. A hiteléletben is erősen éreztette hatását a háborús konjunktúra, de jelentkezett hatása a zsidótörvényekkel kapcsolatban is. (Győrből 5200 személyt deportáltak.) A mezőgazdaságban a 30-as években számbavehető változás a sertéshízlalás területén jelentkezett. 1934-ben a szállások évi állatállománya 8000 db, 19384)an 10—12 000 db volt. ' i , i Nagybani (ipari) hizlalást folytattak huszonketten. Számosan foglalkoztak kis- és házihízlalással (20—30-as tételekben), Győrött ebben az időben 143 hentesiparos működött. Az 1938-tól bekövetkezett területi visszacsatolások Győr gazdasági (és társadalmi) életében nem hoztak változást. A kulturális életben változás következett be. A színház 1935-ben új épületet kapott. A várostörténeti gyűjteményből kialakult az önálló múzeum (1943). Űj iskolák létesültek: 1 nőipari szakiskola (felekezeti), 1 gépipari középiskola (állami). Szabadegyetem alakult és működött 1929 óta. Az egyházi folyóiratok mellett 1930^ban „Győri Szemle" címmel folyóirat indult meg, mely főként helytörténeti kutatásokat publikált, más részről segítette a kulturális tájékoztatást stb. A liberális Győri Hírlapot megszüntették, helyette a fasiszta Győri Nemzeti Hírlap jelent meg. Valló István (Bpest) kifejtette, hogy a várostörténeti kutatásokat ma két ok teszi különösen időszerűvé a városodás (azaz a városok számának és a városban lakó népesség arányának állandó növekedése) és a városiasodás (azaz a városok színvonalának, fejlettségének, s vele együtt a városlakók életszínvonalának növekedése). Az aktualitást növeli az urbanizmus szellemi áramlatának erősödése, ennek célja a kapitalizmus hibáitól eltorzult városfejlődés helyes útra terelése, s ebben nagy szerepet játszik a múlt megismerése. A várostörténet sajátos szempontjainak érvényesítése elengedhetetlenné teszi annak felismerését, hogy a város olyan a többi település közül kiemelkedő egység, mely sok vonatkozásban a környéken élő népességről is gondoskodik és magasabbrendű szükségletek kielégítésére képes. Ez a két — a város meghatározásában döntő — szempont a várostörténettől megköveteli annak figyelemmel kísérését: a) hogyan alakultak a város létfeltételei, milyen területre terjedt ki vonzása és milyen szükségleteket elégített ki központi szerepköre, b) hogyan felelt meg szerepének és c) hivatásának. Ennek érdekéiben kell fokozott figyelemmel kísérnie a társadalmi és gazdasági életben bekövetkező látszólag apró változásokat is. Felszólalásának befejező részében az Építőipar és Közlekedési Műszaki Egyetem városgazdasági tanszékén a városok kommunális ellátásának, múltjá287