Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról
zottságban, a kormány, hogy érvényesítse akaratát, célját, fokozottan csökkenti a város autonómiáját egészen addig, amíg 1940-ben megszünteti a választásokat. (Fontosnak tartom azt is, hogy ezt a folyamatot megfelelő tényekkel alátámasztva feldolgozzuk.) A város politikai helyzetének vizsgálata (régi pártok helyzete, nyilas párt alakulása, összetétele, keresztényszocialista mozgalom stb.) mindenekelőtt az újságokra, rendőri jelentésekre támaszkodhat. A gazdasági életben (a kb. 1936-ig tartó pangás után) a háborús konjunktúra hatására fellendülés következett be. Az ipar összetétele 1938-ban: vas, fém, gép: kő, agyag: fa, csont: fonó, szövő: éleim.: vegyi: összes: 3 3 6 17 10 5 45 Munkáslétszám : 3700 70 590 4260 1110 230 9960 (A viszonylagos fellendülés 1938-ig tartott, utána következett a háborús konjunktúra.) A válság hatása abban is megmutatkozott, hogy a kisebb üzemek részben tönkrementek, részben más, erősebb üzemekkel „összeolvadtak", részben megtartották helyüket. Az 1920-ig alakult üzemekből (58) megszűnt 1940-ig 18; az 1920—40 között alakult 13 új üzem: mind működött 19404>en. 1938-ban még tartatta első helyét 42 %-kal a textilipar, a második helyre, de most már jobban felzárkózva, ismét a fém- és gépipar került 38 %-kal. (A háború idejére a gépipar — haditermelés miatt — az első helyre került.) A koncentrációt bizonyítja, hogy 1928-hoz viszonyítva a textilipari üzemek száma néggyel növekedett, a munkások létszáma közel kétszeresére nőtt; a nehézipari üzemek száma kettővel csökkent, munkáslétszámuk 2,8-szeresére emelkedett. A tőkeszegény kisipar a válság idején annyira legyengült, hogy 1938-ig nem tudta kiheverni veszteségét, fokozódott a deklasszálódás. A gyáripar versenyét az erősebbek tudták elviselni. 1938 után viszonylag javult a helyzetük. Az iparban bekövetkezett fejlődés hatása megmutatkozott a népesség szaporodásában: 1930—41 között a lakosság száma 50 881-ről 57 109 főre emelkedett (12,2%), szaporodás: 6228„ ebből: természetes 1742 (3,4%), bevándorló: 4486. A bevándorlást az is elősegítette, hogy a háborús konjunktúra hatása az építőiparban is jelentkezett. Városi bérházépítés és magánkezdeményezés (Marschall) következtében növekedett a házak, lakások száma: 1930-ban 4469 lakóház 1 lakóházra jutó jelenlevő személy: 11,3, 1941-ben 5526 lakóház 1 lakóházra jutó jelenlevő személy: 10,3 (magánlakások száma: 14 585), 1945-ben 5596 lakóház. (Az adatok megbízhatóak, de nem adnak hű képet a város lakáshelyzetéről. Ehhez hozzá kell vennünk azt, hogy a „budai barakkokban" — nyomortelep — százak éltek megdöbbentő körülmények között.) Győr a többi vidéki város között jó helyet foglalt el bevételeit tekintve. (Kereseti és forgalmi adó növelte a költségvetési keretét!) Ez is magyarázza, hogy folytathatja (a házépítések mellett) a közszolgáltatás fejlesztését. 1938-ban: a vízvezeték csőhálózata: 74,96 km (2981 házban vízvezeték, utcai hálózattal, a házak 94%-a vízvezetéki vízhez jutott), a gázvezeték csőhálózata: 64 824 km (3300 fogyasztó; 1 673 000 m 3 ), a csatornahálózat: kiegészült Nádor-, 286
