Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

képesség csökkenése követett (fizetésképtelenség mutatója: végrehajtási ügy 5568, váltóóvatolás 2465.) Nagyon érzékenyen érintette őket a városi alkalmazottak számának és fizetésének csökkenése. (Szellemi inségmunka kialakulása; a válság idején kb. egymillió pengő a kiesés a közalkalmazotti fizetésből; más adattal: az alkalmazottak kereseti adója 1930-ban 11 000, 1931^ben 31 732 P-vel csökkent). 1929nben üzletbezárás: 90 csőd: 11 kényszeregyezség ? 1930nban üzletbezárás: ? csőd: 22 kényszeregyezség 45 1931-^ben üzletbezárás: 141 csőd: 26 kényszeregyezség 90 Ezek a számok (kritikus felhasználás után) arra utalnak, hogy a válság erősen érintette a kereskedelmet; ezt bizonyítják a kereskedelmi forgalom adatai is. A hajóforgalom: 1930-ban 11 000, 1931-ben további 76 510 tonnával csökkent, a MÁV és a GYSEV forgalom: 1929—31 között 30,5 %-kal esett, a vámsorompón: 1931-ben 102 885 q, 1933-ban 49 810 q áru haladt át, vámot 1931-ben 12 514 teherautó és 1395 pótkocsi, 1933-ban 3723 teherautó és 376 pótkocsi fizetett. A válság pénzügyi hatását a következőkkel szeretném érzékeltetni: csődbe jutott 1932-ben a Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár, a részvénytőke csökkent: 1930-ban 1 808 000 P 1934-ben 1 202 000 P a takarékbetét csökkent: 1930-ban 13 692 000 P 1934-ben 4190 000 P Vagyonmérleg: 1931-ben 59 301000 P 1933-ban 42 203 000 P. A válság hatására folytatódott Győrből a kivándorlás. Adatait, mértékét és irányát, a falu gazdasági életébe való (bekapcsolódásukat külön vizsgálattal kell tisztáznunk. A város vezetősége a katasztrófa ellen megpróbált védekezni. Helyzete és összetételének jellege azonban erősen megkötötte kezét és mindössze tüneti kezelésekre szorítkozott, foltozással próbálkozott. Szociálpolitikai tevékenysége megélénkült: az országban elsőnek szervezte meg a „szellemi inségmunkát" — 5389 személyt részesített munkanélküli segélyben — megkezdte a Trianon-telepi építkezést, viszonylag kedvező feltételekkel telkeket adott, építési könnyítéseket biztosított stb. — közmunkát próbált beindítani. Szükségesnek tartom, hogy ebben az időszakban (1929—33) lezajlott közgyűlések jegyzőkönyveit átnézzük, feldolgozzuk. Fokozottan kell megvizsgálnunk a szociáldemokrata tanácstagok tevékenységét. A széleskörű vizsgálatot csak úgy tudjuk elvégezni, ha az újságok anyagát is tanulmányozzuk, értékeljük. Ezekből és a rendőrségi jelentésekből választ kell keresnünk arra a kérdésre: milyen harcot folytatott Győr munkássága (sztrájkok, tüntetések), hogyan élénkült meg a politikai tevékenység (KMP illegális tevékenysége, SZDP baloldal, Egyesült Szakszervezeti Ellenzék, KMP tevékenysége a kulturális egyesületekben stb.). A gazdasági válság idején fokozódott a kormány jobbratolódása, megindult a totális fasizmusra törekvés. A város törvényhatóságában nincs meg ez a johbratolódási folyamat. (Ehhez meg kell vizsgálnunk az 1929-es és az 1934-es törvényhatósági választásokat.) Miután nincs lényeges változás a bi285