Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

gárság sajtója. Dunántúli Hirlap (délutáni lap) a győri egyházmegye újságja. Győr kultúrájának részletes feldolgozása fontos részfeladatot jelent. Az 1929—33-as nagy gazdasági világválság hatása erősen érintette Győr gazdasági életét és társadalmát. Ennek az időszaknak a történetét önálló tanulmány formájában kell feldolgozni. Az alábbiakban kiragadott (szórt) adatokkal kívánom érzékeltetni azt a súlyos csapást, melyet a magyar kapitalizmusnak ez a mély válsága idézett elő városunkban. A válság 1929-től éreztette hatását, amely 1932—33-ban volt a legkegyetlenebb. Gyárak álltak le a válság hatására (részben ideiglenesen, részben véglegesen.) A megmaradt üzemek erősen lecsökkentett termelést folytattak, a munkások tömegeit bocsátották el. Miután termelési adatok (pillanatnyilag) nem állnak rendelkezésünkre, munkáslétszám alapjjan rangsorolom az üzemeket és vonok le következtetést a válsággal kapcsolatban. 1931-ben üzemben levő gyárak száma: 59. összetétele: vas, fém, gép: kő, agyag: fa, csont: fonó, szövő: éleim.: vegyi: összes: 7 6 7 17 17 5 59 Munkáslétszám : 585 50 306 2393 942 230 4506 (Már ez a statisztika is mutatja a jelentős visszaesést 1929-hez képest. A helyzet a következő évben tovább romlott.) 1928-ban 1. helyen a textilipar áll 33 %-os munkásrészesedéssel, 2. helyen a fém- és gépipar 19,6 %-os munkásrészesedéssel, 3. helyen az élelmiszeripar 19,2 %-os munkásrészesedéssel. 1931-ben megtartotta első helyét a textilipar 53 %-os részesedéssel, (sőt létszáma 1928-hoz képest emelkedést mutatott), a második helyre az élelmiszeripar került 20 %-os részesedéssel (munkáslétszáma kb. 25 %-kal csökkent), a harmadik helyre került a nehézipar 13 %-os részesedéssel (munkáslétszáma az 1928^asnak kb. 32 %-ára zuhant.) 1932—33-ban a válság hatásának fokozódásával a teljes munkanélküliek száma 6000—7000 között mozog. Néhány adat: Vagongyár — 1930-ban 1000 munkás, 1933-ban 300 munkás Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a 300 munkás turnusonként mindössze 2—3 napot dolgozott. — A Stádel-féle gépgyár 1930-ban 30 munkás, 1933^ban 5 munkás. Jankovich 1932-ben leállította gőzmalmát. Kohn A. olajgyárát (mely 1927—29^ben 250—400 munkást foglalkoztatott) a nemzetközi olajkartell követelésére 1932-ben leállították. Grab M. és Fiai viaszosvászon üzeme leállt (1930-iban 300 munkást foglalkoztatott). László Z. fémáru üzeme, Benes vegyi ipari üzeme erősen meggyengült. (Győri talpraállásukhoz nem volt reményük, Budapestre költöztek; néhány szakmunkásukat magukkal vitték, a többit elbocsátották). A kisiparosok tömegesen mentek tönkre: deklasszálódásuk fokozódott* 1933-ban mindössze 649 tanoncot foglalkoztattak, a női alkalmazottaik száma az 1928-xis 467 főről 1933-ban 94 főre csökkent stb. A kereskedőknek 1928-tól új válsággal kellett megküzdeniök. Mindenekelőtt a mezőgazdasági válságot érezték meg. A munkanéküliség csökkentette a vásárlóképességet. Állandóan növekedett a hitelbe vásárlás, melyet a fizetés284