Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

Fő közlekedési eszköznek számított a kerékpár. De üzemekbe bejáró munkásság részben vonaton, részben kerékpáron ment az üzembe, illetve otthonába. Győr hiteléletére vonatkozóan mindössze néhány adatot kívánok ismertetni. A következő ihankoknak voltak győri fiókjai: 1. Nemzeti Bank. 2. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, 3. Angol-Magyar Bank, 4. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank. Takarékpénztárak : Győri Első Takarékpénztár 800 000 P alaptőkével, Győri Általános Takarékpénztár 650 000 P alaptőkével, Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár 600 000 P alaptőkével. Pénzügyre vonatkozó adatok: 1925-ben részvénytőke: 1888; takarékbetét: 4976; váltó: 5730; jelzálogkölcsön: 2; (1000 P-ben). A mezőgazdaság a város életében nem töltött be jelentősebb szerepet, azonban nem lenne helyes, ha elhagynánk ennek a területnek a vizsgálatát. A város területe: 9464 kh. ebből kisbirtok: 5619 kh. (59,4%) középbirtok: 663 kh. ( 7,0%) 3 nagybirtok: 3182 kh (33,6%) — ezek a város tulajdonában voltak. A terület megoszlása: szántó: 45%, legelő: 11%, rét: 15%, egyéb: 9,5%, adómentes: 19,5%. Megemlítendőnek tartom, hogy külvárosaink (különösen Révfalu) lakossága zöldség-, virág- és gyümölcstermelésével bekapcsolódik a hetipiac forgalomba. (Kiegészítő kereseti lehetőség.) A gyümölcsfák száma 32—33 000 db. Az első világháború előtt Győr sertéshízlaló és exportáló központ volt. 1913—14-ben a szállások évi állatállománya 60—70 000 db volt. A 20-as években lecsökkent 20—22 000 db-ra. Győr kulturális helyzete eléggé vigasztalan képet mutatott a 20-as években. A város vezetősége elszalasztottá azt a lehetőséget, mely abból fakadt, hogy felajánlotta a kormányzat: a pozsonyi egyetem néhány fakultását Győrött helyezzék el. Hiányoztak a következő intézmények: múzeum, színház, hangversenyterem, kiállítási terem. Nem volt megfelelő fürdő (a vizek városában!), sporttelep. A város (40 000 kötetes) könyvtára az olvasók számára rendkívül kedvezőtlen elhelyezésű volt. Iskolai felépítése a rendszer jellegét tükrözte. 21 elemi népiskola volt 116 osztállyal (5 állami, 15 felekezeti, 1 magán). Három tanonciskola volt. 2 napközi otthonnal rendelkezett a város. Az oktatásban „zsákutcákat" jelentő és az uralkodó osztályt szolgáló közép- és középfokú iskolák rendszere: 5 polgári iskola = 2 fiú, 3 leány (3 állami, 2 felekezeti), 2 ipari szakiskola = 2 fiú, 0 leány (2 állami), 2 kereskedelmi = 1 fiú, 1 leány (2 községi), 3 tanítóképző = 1 fiú, 2 leány (1 állami, 2 felekezeti), 3 gimnázium = 2 fiú, 1 leány (2 állami, 1 felekezeti), 1 hittudományi főiskola (katolikus). Győrött működő egyesületek: Kisfaludy Irodalmi kör, Képző- és Iparművészeti Társulat, Ének- és Zeneegylet. — Énekkarok: Iparos Dalkör (1887), Vagongyári Egyetértés Dalkör (1898), Honszeretet Dalkör (1923). Győrött 2 napilap jelent meg: Győri Hírlap (reggeli lap) a liberális pol283