Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

létszáma és termelése jelentős helyet foglalt el Győr történetében, szükségesnek tartom részletes feldolgozását. Ellenőrizendő adat szerint a győri lakosságnak több mint 20 %r-a kisiparosokból, illetve családtagjaikból került ki. Nem áll világosan előttünk: hány segédet foglalkoztattak és milyen volt a kisipar összetétele. (Ebben a munkában legjelentősebb anyagot az iparfelügyelők, Ipartestület jelentéseinek feldolgozása szolgáltatja). 1923-tól 1933-ig 1654 új iparigazolványt adtak ki Győrött. Ez a növekedés tette lehetővé, hogy 1930-ban a kisiparosok száma elérte az 1971-et. (Ennek az adatnak a vizsgálatánál azonban vegyük figyelembe, hogy a pénzügyi stabilizációig (1926) több kisiparos tönkrement.) A kisiparosok közül 260-nak volt erőgépe. A győri kisipar termelési értéke 1930-ban 11,4 millió pengő volt. (1923—1928-ig évente 1211—1502 tanoncot szerződtettek). Győr kereskedelme a századforduló előtt jelentősebb szerepet játszott. Külkereskedelme (gabona, állat) visszaesett, hatásköre azonban még nagy volt, mert kedvező földrajzi helyzete, kiterjedt hálózata vonzáskörében tartotta Kisalföld községeit. A Lloyd közgyűlések megállapítása szerint a győri kereskedelem jórészt falusi vásárlóközönséget látott el. A közeli területekről hetenként kétszer hetipiacok alkalmával nagy számban jöttek be falusiak, és áruik eladása után a győri üzletekben vásárolták meg iparcikkszükségletüket. A távolabbi területek parasztsága alkalmilag és az országos vásárokon látogatta a győri üzleteket. Az első világháborút követő válság a kereskedelemben is erősen éreztette hatását: jelentősen csökkent a vásárlókópesség. Sújtotta ezenkívül az adóemelések sorozata (az 1913-as adószint 1924^re 400 %-os emelkedést mutat), az üzletbérek emelkedése, az infláció okozta veszteség stb. A győri gabonakereskedők érdekeltek a gabonaexportban; a piacon felvásárolt gabonát közvetlenül akarták kiszállítani nyugatra. Érzékenyen érinti tehát őket a behozatali és a kiviteli engedélyekkel kapcsolatos visszaélések sorozata. Tönkremenésüket (de spekulációs manővereiket is!) mutatja a váltóleszámítolások folyamata, a kényszeregyezségek sorozata. A kereskedők száma 1923-ban 881. Kényszeregyezségek száma: 19244>en 6, 1925-ben 26, 1926-ban 73, 1927-ben 20, és ebben az évben 82 tőkehiánnyal küzdő kereskedő zárta be üzletét. Óvatosan kell kezelni ezeket az adatokat, mert sok esetben előfordult, hogy a bezárt üzlet rövidesen új néven (pl: régi tulajdonos felesége nevén) megnyílt, s ebben az esetben azt a manővert kell látni, hogy kötelezettségektől, adósságoktól akartak a régi tulajdonosok megszabadulni. (Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1927-ben 188 új üzlet nyitására adtak ki iparigazolványt.) Mindezek mellett azonban megvolt a tényleges tönkremenés is. A kereskedelem problémakörének tisztázására résztanulmány kidolgozását tartom szükségesnek, melyben megvizsgálnánk: a kereskedelem összetételét, a válság hatását, a deklasszálódás mértékét, a magán- és szövetkezeti kereskedelem kapcsolatát, a kereskedők körében kialakult versenyt stb. A város közlekedése földrajzi helyzete miatt jelentős. Űt- és vasúthálózati csomópont: Budapest—Győr—Hegyeshalom (Bécs), Budapest—Győr—Sopron, Budapest—Győr—Szombathely, Győr—Veszprém. Az országos hálózatba bekapcsolja még a Mosoni-Duna is, mely abban az időben jelentősebb forgalmat bonyolított le. A város belső forgalmát (valamint néhány jelentősebb vonalon napi egy járattal) a Győri Közlekedési KFT autóbuszai bonyolították le. 282