Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

története, Bay F., A Győri Lloyd története (1942), Tomaj F., Győr közoktatásügye (1942). Értékes munkák, adataik nagyrészt megbízhatóak és jól felhasználhatók, következtetéseik és feltárt összefüggéseik azonban (természetszerűen) felülvizsgálatra szorulnak. A felszabadulás után erről az időszakról legjelentősebbet Szakács Kálmán alkotta „Harc a munkásegységért Győr megyében" című munkájában (1955). Az idézett mű célja az 1945—48 közötti időszak részletes kidolgozása volt, tehát a felszabadulást megelőző időszak története vázlatos; értékét azonban ez nem csökkenti. A Horthy-rendszer időszakának történetéből tehát viszonylag tisztázottabbak a gazdaságtörténetre vonatkozó adatok, világosabban áll előttünk a város kulturális helyzete és szerepe, társadalmi és politikai életének vizsgálata azonban rendkívül mély és széleskörű kutatást követel. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság győri vonatkozású történetének feldolgozásával adósak vagyunk. Minden biztosítékunk megvan azonban arra, hogy a közeljövőben értékes tanulmány jelenik meg erről az időszakról, mert Janák Emil vállalkozott erre és kutatásait már folytatja. önálló résztanulmányt igényel a Tanácsköztársaság bukását követő fél év története. Győr munkássága jelentős szerepet töltött be nemcsak az új rendszer építésében, hanem annak megvédésében is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a direktórium még augusztus 5-én működött, Komáromnál véres, bár sikertelen harcot folytatott stb. Világos tehát, hogy az erre következő megtorlás ennek megfelelő volt. Az internáltak százai, az elbocsátott közalkalmazottak jelentős száma, valamint a fehérterror gyilkosságai mind ezt bizonyítják. A konszolidáció kezdetéig rendkívül feszült volt a helyzet. A román megszállás Győrött nemcsak a demokratikus erők társadalmi és politikai bénulását eredményezte, hanem súlyos gazdasági csapást is mért a városra. Az Ágyúgyár teljes felszerelését (109,6 millió korona értékben) elszállította a román katonaság. Más, békés célokra is felhasználható gépek elszállítása, leszerelése azonnali, jelentős munkanélküliséget idézett elő. A trianoni béke területileg nem érintette Győrt. Annyi változás jelentkezett, hogy az addigi egy megye székhelye helyett azután három, területileg megfogyatkozott új megye: „Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített" vármegye székhelye lett. A város politikai fejlődése a bethleni konszolidáció idején az országos helyzettel lényegileg megegyezett. Újjáalakult a törvényhatósági bizottság. A város polgári vezetősége szinte azonos volt az 1910-es évek bizottsági tagságával. Űj színt jelentett azonban a szociáldemokrata képviselők megjelenése a törvényhatósági bizottságban. A várostörténeti kutatásban jelentős szerepet tölt be annak feldolgozása, hogyan történt a választás,, milyen mértékben vett ebben részt a polgárság (kik voltak a jelöltjeik), a munkásság mennyire részesülhetett szavazati jogban, hogyan érvényesíthette akaratát (kiket küldhetett a bizottságba), mennyi munkástól vonták meg a szavazati jogot (pl. bejáró dolgozók, munkanélküliek stb.), a lakosság hány százaléka választó és választható stb. Eddigi ismereteink alapján az a kép alakul ki előttünk, hogy a fasisztajellegű kormány (és ennek megfelelő bizottsági többség) biztosan számíthatott a bel- és nádorvárosi, valamint a révfalui szavazók támogatására, az ellenzék jelöltjei (szociáldemokraták) pedig Űjváros és Győrsziget nagy részére, vala279