Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

lélekszám: növekedés: 1869 26 225 (1869=100) 1880 27 574 105,2 1890 30 021 114,5 1900 37 543 143,5 1910 47 300 180,4 A számbeli növekedéshez természetesen erősen hozzájárul a gyári foglalkoztatással kapcsolatos vidéki bevándorlás. A kapitalista termelés döntő érvényre jutásával kapcsolatban nem feledkezhetünk meg a vele párhuzamosan kialakuló ipari munkásság jelentőségéről sem. A folyamat már a virágzó gabonakereskedelem időszakában megindult. Bár ekkor még sem ipari, sem más vonatkozású szervezett munkásságról győri vonatkozásban nem beszélhetünk, a bérharc azonban már a rakodómunkások és munkaadók között nem egy ízben jelentkezett, aminek leszerelésében a városi hatóság azonnal készségesen segédkezett. Később a céhekből megmaradt kisipar fokozatos tönkremenésével és a segédek számának növekedésével újabb területen jelentkezett a sztrájkmozgalom. Győrött az első munkásszervezet „Munkáskör" néven 1891-foen jött létre. Ettől kezdve a szervezett munkások létszáma állandóan növekedett. A 20. szá2ad elején már sztrájkok, tüntetések, bérharcok jelezték a szervezett ipari munkásság erejét. Az egykori nagy tekintélyű kereskedő város nem kisebb tekintélyű modern ipari várossá történő kifejlődését mi sem jellemzi jobban, minthogy 1914^ben az ország ipari városai között a harmadik helyet foglalta el. Dávid Lajos: Győr a két világháború között Győr város Horthy-rendszerre vonatkozó történetének feldolgozását több körülmény teszi szükségessé és időszerűvé. Győr már akkor az ország egyik ipari központja volt; a századfordulóhoz képest ugyan lanyhuló, de még mindig számottevő kereskedelemmel rendelkezett; a közlekedés rendszerében jelentős helyet foglalt el, társadalmi és politikai élete is indokolja a feldolgozást és annak mielőbbi megtörténtét. Referátumom összeállításánál nem törekedtem, nem is törekedhettem teljességre. A magyar várostörténetben eddig még nem foglalkoztak részletesen & Horthy-korszakkal, s így azt a célt tűztem magam elé, hogy — a legfontosabb és a rendelkezésre álló adatok segítségével — rámutassak Győr e történeti szakaszának legfontosabb kérdéseire, vázoljam, milyen részlettanulmányok szükségesek ahhoz, hogy erre az igen bonyolult korszakra vonatkozó összefoglaló ismereteink magasabb szintet érhessenek el. A kérdéses korszakra vonatkozólag óriási terjedelmű forrásanyag áll rendelkezésünkre a városi levéltárban, ugyanakkor azonban nincs meg a vállalatok, s az egyes intézmények iratanyaga. Ez már önmagában véve is növeli a korabeli sajtó, s a különböző hivatalos nyomtatványok forrásértékét. A két világháború közti időszak történetével kevés résztanulmány foglalkozik. A felszabadulás előtt megjelent tanulmányok közül legjelentősebbek: Völgyi F., Győr gazdasági élete (1940), Valló L, Győr ismertetője és tájékoztatója (1930), Valló L, Győr élete számokban, Lengyel A., Győri közigazgatás 278