Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

harc árán megszületett Kereskedelmi és Iparkamara. Míg 1870-ben az önálló kisiparosok száma 1200 körül volt, addig 1890-re már 800-ra csökkent. A nagyobb tőkével működő, gazdaságosabban termelő gyárak versenye végül is hosszú folyamat után teljesen tönkretette a 19. század közepén még biztosan uralkodó kisipart. Érdekeik védelmére a kisiparosok is szövetkeztek. Ennek volt az eredménye az asztalosok 1909nben felállított közös gépműhelye, melyhez egyéb iparágak is csatlakoztak. Ezek a próbálkozások azonban csak részleges eredményeket hoztak. A gyári, üzemi termelés döntővé válásának szintén küzdelmes és hosszú folyamata jellemzően tükrözi az adott termelési mód minőségi fokát is. Míg az 1850-es években kizárólag magánvállalatokként létrejött gyárak nagyobb része mezőgazdasági termékek feldolgozására alakul és a 80-as évekig hasonlókkal gyarapodott, addig a 80^as évek után egyre másra alakultak olyan nagyüzemek (vas-, gép-, szövő-fonó-, vegyiüzemek), melyek távoli bányák, vasolvasztók, termelőterületek anyagát dolgozták fel. A nagyipar és a nagyipari termelés döntő jelentőségét az alábbi adatok is igazolják. Gyár és üzem létesült 1880-ig 14, 1880-tól 36. Az iparból élők száma 1881-ben 14,4% 1890-ben 32,9% 1905-ben 40,4% volt. 1890-től 1900-ig az iparral foglalkozók növekedése uo. 6 % volt. Jellemző, hogy a foglalkozási ágak szerinti kimutatásban a második helyet 10,11 %-kal a kereskedelem foglalja el. Ezt az ismételt fellendülést az 1895-ben kiépített győr-veszprém-dombóvári vasút tette lehetővé, mely a Bakony bekapcsolásával jelentősen elősegítette a sertéskereskedelmet és a fafeldolgozást. Visszatérve a nagyüzemi termelés, ill. a gyáripar kifejlődésére, még néhány adatot szeretnék említeni a külföldi tőke behatolására. Ez a folyamat a század végén vette kezdetét és nagyobb mértékben a 900-as évek elején bontakozott ki. 1899-ben a győri gázgyár a Központi Gáz- és Villamossági Rt. német cég kezébe ment át. Redlich szalámigyárát az osztrák tőke vette át. A szeszgyárba az 1886. évi túltermelési válság után hatolt be az osztrák tőke. A Győri Szeszgyár részvényesei a Wiener Bankverein érdekkörébe tartozó Magyar Vasútforgalmi Rt-vel alapították meg 1896-ban a győri vagongyárat. A század elején megalakult részvény társaságokban pedig már majdnem mindenütt megtaláljuk az idegen tőke képviselőit. A termelés differenciálódása, valamint a gyáripar egyre erőteljesebb ütemben történő fejlődése a hitelintézetek funkcióit is megváltoztatta és szerteágazóbbá tette. A 80-as évekig főleg a kereskedelemre berendezkedő hitelintézetek a század végére egyéb területeken is utat törtek. Majd a 20. század elején már az ipari üzemek igazgatósági tagjai között is megtaláljuk a hitelintézetek képviselőit és viszont. Sőt a század elején olyan hitelintézetet is találunk az 1904-iben létrejött Győri Általános Takarékpénztárban, mely teljesen a gyáripar támogatására rendezkedett be. A kereskedő és kézműipar városából kifejlődött nagyipari Győr térbeli alkatában és városképében is jelentősen megváltozott. A kereskedelem célját szolgáló vásárterekből parkok, gabonatároló raktárakból gépműhelyek lettek, valamint tudatos építkezésekkel kezdetét vette a polgári igényeket kielégítő modern nagyváros kialakulása. A tervszerű városfejlesztésnek volt köszönhető, hogy a gyárak és üzemek a lakosság egészségét nem veszélyeztető, külső területeken jöttek létre. A modern nagyvárossá történő fejlődés ütemét mutatja a lakosság lélekszámának folyamatos növekedése is: 277