Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról
nyolító városi kereskedők az ország számos részén építették ki üzleti kapcsolataikat, sőt ügynökeik még az érdekkörükbe tartozó külföldi területeket is felkeresték. A könnyű és gyors meggazdagodás lehetőségének reményében a városi polgárok sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonatároló raktárhelyiségekké. Az átrakó-kereskedelem növekedésének arányában egymás után épültek fel a Duna-parton és a város egyéb alkalmas pontjain az újabb és újabb raktárépületek. A kereskedést és az azzal összefüggő foglalkozást űzők létszáma fokozatosan emelkedett. Sőt még egyes vállalatszerű intézmények is alakultak; zsákvarrók, zsákfoltozók, melyek 20—30 munkást is foglalkoztattak. A kereskedelmi forgalom növekedésének nagy fellendülését eredményezte az 1855-ben kiépült Győr-Bruck, majd 1856-ban Győrtől Űj-Szőnyig meghosszabbított vasútvonal. A Győrbe érkező áruk ennek a vasútvonalnak kiépítése előtt víziúton érkeztek Mosonba s onnan tengelyszállítással kerültek külföldre, 1855Hben a Béccsel történő közvetlen vasúti összeköttetés ezt a helyzetet teljesen megváltoztatta. Győr a külföldre irányuló kereskedelem utolsó magyarországi átrakodó állomása lett. A kereskedelmi lehetőségek bővülése szükségszerűen idézte elő a kereskedelemmel foglalkozók tevékenységének összehangolását. A kereslet és kínálat felmérésére az árkalkuláció kialakítására jött létre a helyi kereskedők érdekvédelmi szerveként 1857-ben a kereskedelmi „Gyülde", mely a későbbiekben Győri Lloyd néven vált véglegessé, s amely a továbbiakban döntő szerepet játszott Győr kereskedelmi és gazdasági életében. Ugyanakkor a kapitalista gazdálkodásra való áttérés a kereskedelemmel összefüggésben más területen is jelentkezett. Az elavult, egyoldalú mezőgazdasági kultúra fellendítésére alakult 1860-ban a Győr-vidéki Gazdasági Egyesület. Alapszabályában célul tűzte ki az okszerű gazdálkodást, földművelés minden ágában való művelését, állattenyésztés fellendítését, valamint a mezőgazdasági iparágak fejlesztését, mellyel jelentősen hozzájárult a város és megye anyagi fellendüléséhez. A kereskedelmi és hitelélet növekedését mutatják az 1844-ben létrejött Győri Első Takarékpénztár forgalmi összegének és tiszta jövedelmének alábbi adatai: Forgalmi összeg Tistzta jövedelem 1850 688 367 Ft 576 Ft 1855 1 613 433 Ft 3 439 Ft 1860 4 249 763 Ft 16 519 Ft Ipari vonatkozásban még hosszú időn keresztül a kézműipar dominál. A kapitalista nagyipari termelés első jelentkezése azonban a 60-^as években már itt is egyre fokozottabban érezteti hatását. Egyes iparágak fokozatosan kihalnak, az önálló iparosok száma csökken, ezzel szemben a segédek száma állandóan növekszik. A gyáripar az 50-es években még csak az adott termelési színvonalnak megfelelően mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemeket hív életre; ecet-, olaj-, szalámi-, tésztagyár, malom, melyek kizárólag egyéni vállalatokként alakulnak és teljes egészükben magyar érdekeltségűek. A kereskedelem virágzása a 60-as évek elején tovább fokozódik. 1863-ban megalakult a kizárólag győri kereskedők érdekeit szolgáló Győri Gőzhajózási Rt., amely közel 400 hajóval rendelkezett. A kereskedelmi forgalomra kivetett adók 60 %-át a kereskedelemmel öszefüggő üzletágak szolgáltatták. A gabonakereskedelem forgalma továbbra is állandóan növekedett. 1869-ben pl. a győri kereskedők 4,5 millió mázsa gabonát exportáltak, míg Budapest 5,2 milliót. A kereskedelem érdekeinek elősegítésében különösen kitűnt a kereskedelmi 18* 275
