Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

roni es. kir. helytartósági osztály intézkedett. Az erőszakos úton létrejött, idegen célokat szolgáló közigazgatási apparátus első igyekezete oda irányult, hogy a magyar nemzetiség mindennemű megnyilvánulásának gátat vessen. A közigazgatás, valamint az iskolák tanítási nyelve kötelezően a német lett, a város hazafias érzelmeinek ébrentartásában és kulturális életének fellendítésében nagy szerepet játszó Győri Első Zeneegyesületet és a Győri Olvasó Egyesületet feloszlatták. A szabadságharcban részt vevő hazafiak elbujdostak, a városi lakosság szellemi és politikai élete elnémult. A polgárság szellemi és politikai életének gúzsbakötése mellett a város anyagi viszonyai is szomorú képet festett. Az abszolutizmus 400 000 forint adósságba sodorta a várost, mely évtizedekre tette súlyossá vagyoni helyzetét. A zilált pénzügyi viszonyok rendezését a nagymérvű katonai beszállások költségei, az önkényuralom vezetőinek tiszteletére rendezett díszünnepségek és állandó adózaklatások akadályozták meg. Az abszolutizmus idején a lakosság burkoltan mindenkor megtalálta módját, hogy hazafias érzelmeit kifejezze. A korabeli Győri Közleményből értesülünk arról, hogy különösen a tanulóifjúság viselkedése nyugtalanította nem egy esetben a hivatalos hatóságokat. Körszakáll, sarkantyús csizmák viseletének eltiltására nem egy esetben kellett hozniok határozatot az abszolutizmus hivatalos képviselőinek. Az önálló városi igazgatás nagy szükségét az 1848—1860-ig 496 915 forintra rugó adósság is követelőleg tűzte napirendre. Az 1861 februárjában megtartott tisztújító közgyűlés örömmel állapította meg a szomorú emléket hagyó abszolutizmus rendszerének letűnését, és bizalommal tekintett az eljövendő országgyűlés elé. A márciusi követválasztás eredményei azonban az abszolutizmusban kifáradt polgárság tükörképét adták. Az 1484 választópolgár közül mindössze 628 adta le szavazatát. Az önkényuralom bizonyos fokú enyhülésével a szellemi és kulturális tevékenység is egyre éledni kezdett. A feloszlatott ének- és zeneegyletet a lakosság egyhangú kérelmére a megyefőnök ismét engedélyezte. Ezt megelőzőleg ismét életre kelt az Olvasóegylet, mely a továbbiakban a város és megye kulturális központja lett. Míg a kiegyezés előtti közigazgatás kérdései elég világosan állnak előttünk, addig igen keveset tudunk a városnak a kiegyezés utáni vezető-szervéről. A törvényhatóság hivatalos összetétele (50 % virilista, 50 % választott tag) nem kétséges, de a törvényhatósági tagok politikai és társadalmi összetételét, az összetételben bekövetkező változást már egyáltalán nem ismerjük. Ez pedig annál nagyobb baj, mert a 60-as évek végén meginduló nagy gazdasági változásban a város vezetőségének s főképpen Zeohmeister polgármesternek igen fontos szerep jutott. A szabadságharcnak a társadalmi, gazdasági életben hozott forradalmi eredményei törvényszerűen rajzolták meg annak a kibontakozó kapitalista fejlődésnek körvonalait, melynek Győr városa már a 19. század közepétől kezdve szerves része volt. Ezt a helyzetet főleg földrajzi fekvése és természeti adottságai tették lehetővé. A Nagy-Duna szabályozása előtt ugyanis a nyugat felé irányuló kereskedelmi forgalom a mosoni, illetve a győri Duna-ágon bonyolódott le. Mivel a vízi úton történő szállítás sokkal olcsóbb volt mint a rossz közutakon való tengelyszállítás, így Győr hajózható víziútjávai fontos kereskedelmi gócponttá nőtte ki magát. Győr polgársága felismerte a kedvező lehetőséget és nagy buzgalommal vetette magát bele a gabonakereskedelembe. Az exportra történő szállítást lebo274