Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

Az egyes munkák itt-ott társadalmi vonatkozású kérdéseket is érintenek, a város politikai történetére vonatkozóan azonban 1850—1914 között szinte alig találunk egy-két adatot. Ugyanígy Lengyel Alfréd említett tanulmányán kívül napjainkig egyetlen olyan helyi vonatkozású munka sem jelent meg, mely a városban működő hivatalos hatóságok, vagy önkormányzati szervek működését érintené. Ezenkívül sem adatokkal, sem egyéb ismeretekkel nem rendelkezünk a politikai pártok működéséről, városi tisztviselő kar összetételéről, képviselő választásokról stb. Jórészt hiányzanak a lakosság foglalkozási megoszlásának adatai is. Az abszolutizmus kora pedig minden tekintetben teljesen ismeretlen. A tanulmányok hiányaival ellentétben Győr város levéltárának erre a korszakra vonatkozó része teljesen épen maradt. A város polgármesteri hivatalának, törvényhatóságának hatalmas terjedelmű anyagáról a fondjegyzék a közeljövőben jelenik meg, a kutatást elősegítő alapleltár pedig a győri Állami Levéltárban rendelkezésre áll. Az alább felvetendő kérdésekre vonatkozólag egyelőre ezek a segédletek könnyítik meg a kutatást, melynek ebben a koriban főképpen az anyag terjedelme szab határt. Mielőtt a város 1850—1914 közötti fejlődési vonalának vázlatát ismertetném, röviden szeretnék foglalkozni az abszolutizmus új igazgatási rendszerével annyival is inkább, mert annak helyi vonatkozásai teljesen ismeretlenek. Magyarország önálló állami létének felszámolásával egyidejűleg életbe léptetett igazgatási rendszerben a középfokú szervek a központi kormányszervek mintájára épültek fel, azaz a katonai kerületi parancsnokság mellé kerületi főbiztosokat állítottak, akiknek hatásköre 2—3 megyét egybefoglaló területre terjedt ki (1 katonai kerület 3 polgári kerületet foglalt magába). A közigazgatást a kerületi főbiztosok irányították a hozzájuk utalt megyékben, sz. kir. városokban és kerületeikben a katonai biztosokkal egyetértőleg. A főbiztosok közvetlen feladata volt a megbízhatatlan hivatalnokok eltávolítása, magyar bankjegyek elkobzása, igazságszolgáltatás különválasztása a közigazgatástól stb. Az 1849 októberében kiadott „ideiglenes közigazgatási rendelet" kerületi főispáni címmel ruházta fel őket. Ugyanakkor minden katonai kerületi parancsnok mellé egy-egy miniszteri biztost rendelt, s ezzel végeredményben a főbiztosi állások megszüntetését készítette elő. Az új belügyminiszteri rendelet ezek után az eddigi polgári kerületekből „katonai kerületek" név alatt 5 nagyobb közigazgatási kerületet hozott létre Pest, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad székhelyekkel az előbbiekhez hasonló feladatkörrel. Élükön a katonai kerületi parancsnokok álltak, mellettük miniszteri biztosok. A változást újabbak követték. A katonai diktatúra megszüntetése és a polgári közigazgatás különválasztása tovább haladt előre. Az 1850. szept. 8-i legfelsőbb elhatározás az országot 5 közigazgatási kerületre osztotta a cs. kir. főispánok vezetése alatt. A középfokú közigazgatás szervei 1851—1853 között a kerületi kormányzatok voltak, élükön a ker. főispánokkal. 1853-tól helytartósági osztályokká alakultak át a körükbe tartozó területek feletti országos hatáskörrel. lSöO-^ban az októberi diploma következményeként ismét visszaálltak a városi önkormányzatok és újabb megszorításokkal folytatták működésüket az 1867. évi kiegyezésig. Az abszolutista rendszer Győr városára is súlyos teherként nehezedett. Az önkormányzat felszámolásával a városi hatóság hatásköre csak kisebb községi szintű, és az önkényuralmi rendszer szolgai ügyeinek intézésére korlátozódott. A várost érintő fontosabb társadalmi és gazdasági ügyekben a sop18 Arrabona 273