Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

jelentős segítségül szolgálhat a kereskedő városból iparvárossá fejlődő Győr egyes problémáinak megértéséhez, illetve tisztázásához. Ezenkívül a statisztikai adatokkal alátámasztott mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari fejlődési vonal mellett társadalmi kérdésekkel is foglalkozik, mely szintén jól felhasználható. A szerző egyedüli hibája, hogy eredeti, irattári kutatómunkát, mint ahogy ez a felhasznált irodalomból is kitűnik, egyáltalán nem végzett. A fontossági sorrendben azonos helyet foglal el dr. Bay Ferenc: „A Győri Lloyd városáért és kereskedelméért 1856—1936" c. alapos kutatómunkával kidolgozott nagyobb tanulmánya, mely mint résztanulmány az előbbinél is jelentősebb. Mivel a Lloyd a 80-as évekig döntő befolyással bírt a város társadalmi és gazdasági életére, így a várost érintő legfontosabb kérdések is tükröződnek benne. Részben pótolja azt az űrt is, mely a város politikai, igazgatási történetének tekintetében megjelenéséig az olvasó és kutató előtt fennállt. A város társadalmi és gazdasági viszonyainak elemzésénél a leghasználhatóbb. A város általános történeti kérdéseit érintő munkák közé sorolandó még Borbiró Virgil — Valló István: „Győr várostörténet" c. műve, VIII. fejezete általános társadalomtörténeti képet nyújt a város fejlődéstörténetéről a XIX. század második felében. A városépítés és a város térbeli alkatának elemzésére vonatkozó fejezetei nélkülözhetetlenek. Meg kell emlékeznünk még dr. Lengyel Alfréd: „A törvényhatósági jogú városi közigazgatás története 1867—1944" e. kéziratban levő tanulmányáról, mely 1964-ben fog megjelenni a Levéltári Közleményekben. Az adott időszakra vonatkozó része segítségül szolgál a városi igazgatás problematikájának megértéséhez, illetve megoldásához. A fentieken kívül még számos olyan kiadvány és kisebb tanulmány áll rendelkezésre, melyeknek adatai és megállapításai az általános fejlődés és egyes részletkérdések kidolgozásánál számba jöhetnek. Ezek közül csak néhány fontosabb tanulmány felsorolására szorítkozom: Bakos M., Győr gyáripara. (1935), Bánóczy Gy., A győri vízvezeték. (1886), Bászel E.-Kemény J., A Kisfaludy Irodalmi Kör 25 éves története. (1933), Fehér I., Győr megye és város egyetemes leírása. (1874), Gaár V., Győr város népességi viszonyai az 1870—80. évi népszámlálás alapján. (1885), Koltai V., Győr színészete. (1929), Kurucz J., A Győri Ipartestület és a régi ipartársulatok története. (1911), Lám F., A győri német színészet története 1742—1885. (1938), Németh A., A Győri királyi jogakadémia története 1867-től 1892-ig. (1915), Petz A., Győr szk. v. közkórháza múltja és jelene. 1749—1929., Petz L., A győri kolerajárvány 1886-ban. (1887), Petz L., Győr város zenei élete 1497—1926. (1930), Szávay Gy., A Győri I. Takarékpénztár 50 éves története. (1894). Győr ismertetése és tájékoztatója. Szerk. : Valló I., A Győrvidéki Gazdasági Egyesület évkönyve 1860—1879-ig. Szerk.: Vargyas E., Ua., Győrmegyei és Győrvárosi népiskolák tanügyi állapota. (1874), Lengyel A., A győri zeneoktatás száz éve 1862—1952—1962. (1962), A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár története 1896— 1956. (1956). Ide sorolandók még a Győri Szemlében megjelent tanulmányok, továbbá a soproni kereskedelmi kamara és az iparfelügyelők nyomtatásban megjelent jelentései. Ha szemügyre vesszük a tárgyalt időszakra vonatkozó munkákat, megállapíthatjuk, hogy azok általában három tárgykörrel foglalkoznak: kereskedelem, ipar, művészet és az azzal összefüggő kérdések. Az ezeken a területeken végzett kutatómunka jelentős segítséget ad egy általános gazdaságtörténet, kultúrtörténet megírásához. 272