Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

nek, az építkezésnél felmerülő hátrányokat pedig a két folyó akadályjellege bőségesen kiegyenlítette. Montecuccoli számításait alapul véve 3700 főnyi helyőrségnek és 32—40 ágyúnak kellett volna védenie a várat, de ezt a számot sohasem érte el. Győr esetében igen jól figyelemmel kísérhető a határvédelemnek politikai és igazgatási hatása. Míg ui. a határvédelem egyrészt előmozdítja a központosítást, másrészt decentralizáló, sőt dezorganizáló hatása is van. A határvédelem szükségletei vitathatatlanná tették Bécs katonai, pénzügyi és politikai irányítását, de miután a központ a felmerülő igényeknek nem tudott eleget tenni, az egyes részek bizonyos fokig önálló életet kezdtek élni, s az ellátatlan magyar és idegen katonaság zabolátlan magatartása súlyos politikai és gazdasági következményekkel járt. Voit Pál művészettörténész (Bpest) rámutatott arra, hogy a materialista felfogás és a történeti forrásanyag hű felhasználásán alapuló művészeittörténet számára elengedhetetlen a történettudománnyal való kapcsolat szorosabbá tétele, s ezért javasolta, hogy a győri topográfia elkészítéséhez szükséges művészettörténeti kutatásokat közös munkacsoporton belül végezzék el. Győr elsősorban (a korabarokk művészet kibontakozásában Játszott! indító, majd az osztrák központok és a hazai városok között közvetítő szerepet, melynek során számos olasz építész működött a városban. Műalkotásaik keletkezésének, társadalmi mozgatóerőinek okait csak a történeti források vizsgálata derítheti fel. Hadnagy Albert levéltárigazgató (Szekszárd) a szekszárdi Állami Levéltár őrizetében levő Gindly levéltárra hívta fel a figyelmet. Ez az ausztriai származású Győrben megtelepedett tőzsércsalád a 17—18. század fordulóján labanc és kuruc területen egyaránt óriási kereskedelmet és nagyarányú hitelügyleteket bonyolított le, irataik nemcsak Győr város és megye múltjának megismerése szempontjából nélkülözhetetlenek, hanem a magyar kereskedelem története, sőt a bécsi udvar gazdaságpolitikájának jobb megismerése szempontjából is igen nagy értéket képviselnek. Mollay Károly egyetemi docens (Bpest) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a történészek és régészek munkájában a nyelvészek részvétele is szükséges, sőt a 14. századot megelőző korszakra nézve nélkülözhetetlen. Győr nevének kérdésében nem érthet egyet Váczy Péterrel, mert a névadásban szereplő szónak magyar szónak kellett lennie. A referátumban szereplő „germán" megjelölés helytelen, helyette ebben a korszakban bajorokról kell beszélnünk. Végül felhívta a figyelmet Idrisinek Győrről írt szakaszára, amely — a soproni analógia után ítélve — a valóságos helyzetről számol be. Degré Alajos levéltárvezető (Zalaegerszeg) azzal a kérdéssel foglalkozott: érvényesült-e az 1271-i privilégium után a libera regia civitas önkormányzata? Ha a referátum megállapításai teljesen támadhatatlanok lennének, akkor ez a polgárságban olyan méretű elkeseredést szült volna, hogy nem maradt volna közömbös 1514-ben. Házi Jenő hozzászólásában tagadta az önkormányzat érvényesülését, megállapításai azonban a káptalan (tehát a földesúr) levéltári anyagán alapultak. A kérdés jogtörténeti alapokon a legegyszerűbben a városi perek fellebbezésének vizsgálatával tisztázható. Ha ui. a városi perek a tárnokmesterhez vagy a személynökhöz kerültek, akkor a város sz. kir. városi jogállást élvezett. Filep Antal múzeumigazgató (Sárospatak) rámutatott arra, hogy a néprajzi kutatások eredménye szerint a nagy táji típusok hátterében egy-egy nagyváros áll. Ezért a városnak a Győrtől délre fekvő területén játszott szerepére nagyobb 270