Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

súlyt kell fektetni. Györffy Istvánnak az alföldi kertes városokkal kapcsolatos kutatásaira hivatkozva figyelmeztetett arra, hogy a kertesség bizonyos jelenségei Győrött is megtalálhatók (a törökök által okozott károkról felvett jegyzőkönyvek említik az állattartó kerteket). Ez annál fontosabb, mert Tálasi István és Hof er Tamás kutatásai alapján ma már nem keleti, hanem európai kertes város-típusról (beszélünk. Sajnálatosnak tartotta, hogy az agrártörténeti vonatkozások, amelyek Jenéi régebbi dolgozataiban nagyobb hangsúlyt kaptak, most a referátumban háttérbe szorultak. Váczy Péter második felszólalásában MeUayval szemben hangsúlyozta, hogy a városnév eredeti alakja kettős hangzón alapul, s ezt őrizte meg a mindig konzervatív latin forma is. A kettős hang egy „g" hang kiesésére mutat. Az 1240—42-i ,Gourin' (Győrön) alak pontosan megfelel a török ,jogur' alaknak. Kralovánszky Alán muzeológus (Bpest) a város települési előzményeivel kapcsolatosan elmondotta, hogy a késő-avarkori téglavető-dűlői temetőt a 10. század közepéig használták, s ugyanennek a temetőnek sírjaiban — hasonlóan a korabeli avar temetőkhöz — az ókeresztény temetkezési ritus megléte kimutatható. Lengyel Alfréd válaszában köszönetét fejezte ki a hozzászólásokért és örömét, hogy a régészek és nyelvészek részéről együttműködési készség nyilvánult meg. Győr nevének kérdését nem tartotta eldöntöttnek, s a maga részéről továbbra is a Győr nemzetség ősének nevéből való származást látja a legvalószínűbbnek. Meggyőződése szerint 1271-ben a polgárság megkapta az autonómiát, ennek kifejlődését azonban akadályozta, hogy a város egy része továbbra is a káptalan ill. püspök birtokában maradt. Befejezésül a részlettanulmányok és levéltári kutatások szükségességét hangoztatta. Jenéi Ferenc válaszában főképpen a városalaprajz és az autonómia kérdésével foglalkozott. Az 1565-i telekkönyvet ma helytelenül ítéljük meg, mivel azt Villányi csak részben adta ki. A teljes telekkönyv hatalmas átalakulást mutat, a piac is csak 1617-re nyerte el mai nagyságát és alakját. A kertességnek is vannak középkori hagyományai, melyek a 16. század után — a marhakereskedelem fellendülése nyomán — élednek újjá a 17. században. A város a regedéi szerződésig ténylegesen élvezte a libera regia civitast megillető előjogokat, a 14. század folyamán többször előfordul a „cives regales intra et extra castrum" kitétel. Barkóczy László kandidátus (Bpest) írásban beküldött hozzászólásában a Káptalan-domb kérdésével foglalkozott. Az 1955-íben meghúzott két kutatóárok közül az egyik jó profilt adott (ezt Borbiró V. és Valló I. részben közölte). A metszetből kiderült, hogy a mai felszíntől számítva 650 cm kultúrréteg alkotja a domb jelentős részét. A metszet szintjeit a város más pontjain megállapított szintekkel kell összehasonlítani. Sáry István: A kapitalista Győr A kapitalizmus korszakának magyar városi fejlődésében jelentős szerepet játszó Győrnek ma még nincs összefoglaló monográfiája és sajnos a rendelkezésre álló irodalom bibliográfiájának összeállítása sem okoz különös nehézséget. Az összefoglaló jellegű munkák közül általános társadalmi, gazdasági korkép kialakításához a legjelentősebb Völgyi Ferenc: „Győr gazdasági élete számokban 1867-től napjainkig" c. 1940-ben megjelent tanulmánya. A munka 271