Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

5. Meg kell írni Győr szellemi műveltségének történetét. * Gabler Dénes muzeológus (Győr) felszólalásában Győr római-kori történetére és topográfiájára vonatkozó ismereteinket foglalta össze. A kelta Arrabona földrajzi helyzete korán felkeltette a rómaiak érdeklődését, s az i. u. első évtizedekben (Tiberius uralkodása idején) elfoglalt telep helyén létrejövő tábor és canabae fontos útvonalak (Vindobona-Aquineum, Arrabona-Savaria és Arrabona-Sopianae) állomáshelye lett. A kezdetben palánkkal, majd később kőfallal megerősített táborban mindvégig lovascsapatok (az 1. században az ala I. Augusta Ituraeorum, .majd az ala I. Pannoniorum, az ala I. Hispanorum Aravacorum, s a század végén az ala I. Ulpia Contariorum milliaria c. R.) állomásoztak, s szerepük a 2. században a Hadrianus uralma végén bekövetkezett nagy betöréskor lehetett jelentős. A tábor és a katonaváros a Káptalan-dombon mutatkozó égési réteg, egy 137-iben állított felirat, valamint egy nagy éremlelet (700 ezüst és arany) tanúsága szerint ekkor valószínűleg elpusztult. A gazdasági élet lüktetését az 1. században meginduló és a 2. század közepéig fokozatosan emelkedő, majd csökkenő és újra fellendülő pénzforgalom jelzi. Az éremforgalom alapján már a 4. század közepén erős hanyatlás állapítható meg. Az eddigi ásatások alapján igen nehéz Arrabona topográfiájának kérdése. A korai (1—2. századi) temetők félkörívben ölelik körül a Káptalan-dombon álló castrumot és a mellette fekvő canabae-t, melynek egy-egy épülete a Széchenyi téren, a Vas Gereben út és a Liszt Ferenc utca környékén került elő. A késői (4. századi) sírok mélyen benyúlnak a canabae területére is, ami a telep zsugorodását, ill. felhagyását bizonyítja. Megoldandó régészeti feladatként a felszólaló a tábor feltárását, a canabae & a 4. századi település területének tisztázását jelölte meg. Göcseji Imre gimn. tanár (Győr) a korai várostörténet és a földrajzi kutatások kapcsolatával foglalkozott. Kiemelve e kapcsolatok fontosságát és részletesen ismertetve a város területén és környékén eddig folytatott természetföldrajzi, geológiai és morfológiai kutatásokat, a legfontosabb feladatokat a következőkben foglalta össze: 1. a révfalui fahíd közelében végzett mélyfúrás adatai alapján korszerű földtani kép megrajzolása, 2. a meglevő munkák alapján olyan részletes felsziini vizsgálat elkészítése, amely pontosan rögzítené Győr területén a teraszok kiterjedését, 3. a Káptalan- és Kálvária-dombon olyan fúrás végzése, amely eldöntené, hogy ezek valóban homokdünék-e vagy esetleg terasz-szigetek, 4. a Győrhöz csatolt területek (Szabadhegyi terasz, Szitásdombok Bácsán) alapos vizsgálata és 5. a régi vízrajz rekonstruálása. A kérdés irodalmaként a következő munkákat sorolta fel: Sümeghy J., Földtani kutatások Győrött és közvetlen környékén. M. Kar. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1936—38. évekről. III. köt., Kéz A., A Duna Győr-budapesti szakaszának kialakulásáról Földrajzi Közlemények LXII. 1. (Bpest, 1934), Hammer Gy., Győr. Városföldrajzi tanulmány. (Győr, 1936), Borbiró V.-Valló L, Győr városépíitéstörténete. (Bpest, 1956), Pécsi M., A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszin-alaktana. (Bpest, 1959), Göcsei I. dr., Néhány adat Győr környékének vízrajzához. Földrajzi Értesítő 1959. 3. szám., Győr járási jogú város. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. (Bpest, 1958.) Váczy Péter egyetemi tanár Győr eredetének kérdésével foglalkozott. Nagy Károly 791. évi avar hadjárata Győr elfoglalásával végződött. A következő 265