Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)
zett „újsor" rneg a „szekeres major" bizony jó távol esik, kivált téli időben a Rátz-utcától.. .<< i2 Az ismertetett nehézségekhez járult még hozzá, hogy a város pénzügyi szempontból a belvárosban szervezte meg az ún. vasárnapi iskolát és a nyári közös törnaiskolát. Az intézmények látogatására a közigazgatási hatóság hozott intézkedéseket, a külvárosi tankötelesek részéről azonban a bejárás fizikailag lehetetlen volt. így az ezen a téren támasztott követelmények is csak illúziók maradtak. Tanítók választása, díjazása A Győr város által fenntartott elemi iskolák tanítóit 1870-ig a nevelésügyi választmány előterjesztése folytán a közgyűlés választotta meg. A megüresedett, vagy újonnan szükségelt helyekre a város pályázatot hirdetett, melyben közölte a feltételeket. Ezt követően a pályázók a szükséges iratokkal együtt a közgyűléshez benyújtották kérvényeiket, majd „a képezdei és felsőbb iskolai tanárok és zeneértők, valamint számos hallgatóság jelenlétében", 43 mind a tanítás, mind pedig az ének és orgonálásbani képességeikről vizsgát tettek. A nevelésügyi választmány megvizsgálva a pályázók által beadott okmányokat, és figyelembe véve a vizsgán tanúsított előmenetel eredményét, hármas jelölés alapján javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Ennek alapján ejtette meg a választást a közgyűlés, cédulavali titkos szavazás útján. A közgyűlési határozat értelmében a tanítók egy évre ideiglenes kinevezést nyertek. A próba év letelte után a nevelésügyi választmány munkájukról minősítést készített, s ennek alapján a közgyűlés véglegesítette, vagy felmentette őket. Nyugdíjazásnál a beérkezett kérvények alapján szintén a nevelésügyi választmány terjesztett elő javaslatot és a közgyűlés hozott határozatot az általa megállapított összeg folyósítására. 1870 után a tanító választás az iskolaszék előterjesztése alapján az előbbiekhez hasonló módon ment végbe. A tanítók fizetése a népiskolai törvényt megelőző években a fő- és alelemi képesítéseknek megfelelően különböző volt. 1867-ben a belvárosi főelemi tanítók fizetése évi 483 Ft és négy öl fa, a külvárosi főtanítók fizetése évi 400 Ft és négy öl fa illetmény volt. A főelemi tanítók hivatkozva az állandó áremelkedésekre, többszöri beadványaikra 1868-iban bizonyos fizetés kiegészítést kaptak s így illetményük 525 Ft-ra emelkedett. Az 1869. évben a megnövekedett tanuló létszámra való tekintettel Nádorvárosban és Újvárosban 1—1 segéd-tanító kapott kinevezést külön-külön 300 Ft készpénz és 2 öl fa illetménnyel. A következő években a külvárosi főtanítók fizetése még 60 Ft-al növekedett. 1872-re a városi rk. tanítók fizetése a következőképpen alakult: Belvárosi főelemi tanítók évi díja: 650 Ft. Külvárosi főelemi tanítók évi díja: 480 „ altanítók évi díja: 360 „ óvoda tanítók évi díja: 480 „ (A fizetések egy tanítóra értendők.) Az iskolaszék többszöri előterjesztése alapján a város közigazgatási hatósága az általa fenntartott elemi iskolák tanítóinál általános fizetés rendezést hajtott 42 Gy. K. XVIII. évf. 12. sz. 43 GYÁL. Győr város közgyűlési iratai 837/1869. 201
