Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

zött. Az előbbiek a városi képviselők és a magisztrátus választását az egész polgárság részvétele útján, az utóbbiak egy — a polgárság által választott — testület útján kívánták eszközölni. Az utóbbi értelemben szólt Beké szenátor és a papság több képviselője, köztük Sárkány bakonybéli apát is, akinek Lukács — Nagyságos Fráternek titulálván őt — bibliai helyeket is citálva igen éles hangnemben válaszolt.

38 Két nappal a pozsonyi expedíció hazatérte után a városi magisztrátus és a választott polgárság zárt ajtók mögött ülést tartott, amelynek napirendjén a szabad királyi városokról szóló törvénycikk szerepelt. Különösen éles vita alakult ki arról, hogy a tisztújításnál a 10 tagú jelölő bizottságot a magisztrátus és a választott polgárság, vagy pedig az összes szavazati joggal rendelkező egyén választja-e meg.

39 A radikálisok az ülésről kiszivárgott hírek hallatára április 16-án délután 5 órakor mintegy kétezer ember részvételével a Redouteban népgyűlést rendeztek, amelyen Lukács Sándor azzal vádolta meg a városi elöljáróságot, hogy a 48-as törvények városi tisztújításokra vonatkozó rendelkezéseit ki akarja játszani. A népgyűlés lefolyását Szávay is részletesen ismerteti Győr című monográfiájában

40 s így erre itt nem térünk ki. Érdekes azonban a naplóíró óvatos magatartása, aki elítéli ugyan a tanács eljárását, hogy ezt a kényes ügyet a nyilvánosság kizárásával tárgyalta meg, de nem helyesli Lukács és a radikálisok magatartását sem, hogy a kedélyeket a népgyűlésen felizgatták. Az elöljáróság elleni izgatás szerinte csak a proletároknak és a diákoknak tetszett és a maga részéről nem sok jót várna attól, ha ilyen emberek kezébe kerülne a hatalom.

41 A naplóban foglaltak kiegészítéseként meg kell jegyeznünk, hogy még a városi magisztrátusi ülés napján, vagyis április 14-én Steffanits főbíró és Toscan o szónok által fogalmazva elment a városi elöljáróság kérdése a belügyminiszterhez azzal a megjegyzéssel, hogy ha a minisztérium álláspontja szerint a 10 tagú jelölő bizottság választása nem az összes szavazati joggal bíró választó, hanem csak a tanács és a 60 személyek joga lenne, Győrött ezt a testületet még kiegészítenék 30 személlyel.

42 Igen jólértesült a naplóíró a megyei közgyűlésen folyó politikai harcokat illetően is. Itt a radikálisok Balogh Kornél alispán megbuktatását tekintették közvetlen céljuknak. Ezért már április 17-én este negyed 11-kor — a színházi előadás után — ügyvédekből, polgárokból, diákokból és más if jakból álló tömeg nagy zenebonával tüntetett Balogh Kornél ellen.

43 Április 20-án, nagycsütör38 Cap. Cth. XI. N. 995. A. 1848. febr. 7. 39 Cap. Cth. XI. N. 995. C. 1848. ápr. 14. Az 1848. évi XXIII. t. c. érintett §-ainak szövege a következőképpen hangzik: 11. §. A jelen törvény kihirdetése után a polgármester illetőleg bíró azonnal közös és nyilvános ülésben egybegyűjti az eddigi tanácsot és választott polgárságot. Egy ülésben a tisztújítószék megtartására a gyűlés tagjai által elnök, egyszersmind küldöttségek választatnak, a választók összeírása végett; továbbá intézkedések tétetnek az összeírási eljárás végrehajtása és a választás helye és ideje körül. 12. §. A választás napján a választott elnök előülése alatt szinte nyilvános ülés tartatik; és a gyűlésben 13. §. Mindenek előtt küldöttségek választatnak a gyűlés tagjai által a szavazatok összve szedésére és a kijelölés feletti intézkedésre, titkos szavazás által, legalább 10 tagból az összeírt választók közül alakítandók. 40 Szávay i. m. 324—328. 41 Cap. Cth. XI. N. 995. C. 1848. ápr. 16. 42 MOL 1848/49-i minisztérium levéltára. Belügyminisztérium. Közösen kezelt iratok 1/40. 43 Cap. Cth. XI. N. 995. C. 1848. ápr. 17. u* ifi** löj