Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

tökön a radikálisok Purgly Sándor lakásán összejövetelt tartottak, amelynek célja annak megbeszélése volt, hogyan lehetne a mostani alispánt, Balogh Kornélt rávenni, hogy állásáról még a megyei közgyűlés előtt leköszönjön. Arról is tárgyaltak, hogy a nem nemesek milyen számban jelenjenek meg a legközelebbi közgyűlésen s hogyan lehetne őket az ellenzék céljaira felhasználni. Este ugyanő a polgárokból egy másik értekezletet hivott össze, ahol a városi tisztújításokról folyt a szó.

44 Ez az összejövetel szolgáltatott alkalmat a konzervatív tábor embereinek arra, hogy megkíséreljék a néphangulatot a maguk oldalára állítani. Éppen a nagyhét végén az egyszerű nép között ismeretlen egyének azt a hírt kezdték terjeszteni, hogy Lukács és társai a nagy csütörtöki összejövetelen a katolikus vallás eltörlését és a protestantizmus uralomra segítését határozták el. E rémhírterjesztés miatt a radikálisok (húsvét vasárnapra népgyűlés összehívását határozták el. Mivel pedig népgyűlést a minisztérium rendelete szerint csakis a helyi hatóság hozzájárulásával lehetett tartani, a városbíróhoz bejelentést tettek a városban keringő hírekről, amelyeket nyilvánosan vissza kell utasítani.''

15 Ennek folyományaként Steffanits városbíró húsvétvasárnapra a Redouteba össze is hívta a népgyűlést, amelyein a résztvevők száma meghaladta a 2 ezret. A gyűlést a városbíró nyitotta meg, majd Lukács beszélt arról, hogy nagycsütörtökön miért jöttek össze Purgly Sándor házában. Lukács beszédét az ellenséges érzületű tömeg többször félbeszakította, majd Steffanits lépett ismét a szószékre és felolvasta egy olyan meghívólevél szövegét, amely nagycsütörtökön Purgly házába invitálta a címzetteket

46 (5. ábra). Más forrásokból is ismert tény, hogy a felizgatott tömeg előtt Rónay Jácint bencés pap állt ki Lukács mellett és tisztázta a vallásellenesség vádja alól/'

7 Talán ezzel le is csendesedtek volna a rosszindulatúan felkavart ügy hullámai, ha másnap a bencések templomában egy Trichtl nevű lelkész újabb kirohanást nem intéz azok ellen, akik állítólag a katolikus vallást el akarják nyomni és papjait ki akarják űzni a városból. Befejezésül még arra is buzdította hallgatóit, hogy a fenyegető veszedelemmel szemben utolsó csepp vérükig védelmezzék meg vallásukat. A beszéd célt tévesztett és képtelen állításai az egyébként higgadt természetű naplóírót is felháborították, Keresztesy Ambrus és Hínár János pedig a városbírótól a közcsendre ügyelő választmány összehívását kérték.

48 Másnap a választmány ülésén Lukács, Keresztesy, Zmeskál, Pareisz és Hinár nagy lármát csaptak a vallásügyi izgatások miatt. Lukács, Hinár és Zmeskál el is utaztak Pestre, hogy a minisztériumtól az izgatók ellen erőteljes rendszabályokat követeljenek.

49 A 48-as minisztérium levéltárában ma is megtalálható a csendbizottmány küldöttei által szerkesztett és a belügyminiszterhez eljuttatott irat.

50 A panasz előadása után a küldöttek miniszteri rendelet kiadását kérték a hasonló izgatások meggátlására. Ilyen értelmű rendelettervezet a beadvány mellett van, sőt a belügyminiszter vizsgálat megtartását kérvén az ügyben, átírt 44 Uo. 1848. ápr. 20. 45 Uo. 1848. ápr. 22. 46 Uo. 1848. ápr. 23. A meghívólevél megtalálható: MOL R. 32. 1848/49-es nyomtatványok 3. cs. 8. sz. 47 Szávay i. m. 329—330. 48 Cap. Cth. XI. N. 995. C. 1848. ápr. 24. 49 Uo. 1848. ápr. 25. 50 MOL 1848/49-i minisztérium levéltára. Belügyminisztérium. Közösen kezelt iratok 215. sz. 164