Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén

Természetesen nem minden győri polgárfiú lakott Győrben a polgárjog elnyerését megelőzően (például: Czehmeister Adam ex possesione Levél, civis flius, ad oeconomiam), és nem minden győri születésű élt a városban polgáresküje előtt (például: Krienesz Joannes, pesti lakos, sőt senator, mint győri születésű polgárjogot kap). Ha ezektől az eltérésektől eltekintünk, akkor elmondhatjuk, hogy egy negyed évszázadon át tartott a polgárság apáról fiúra szálló jogosítványának felfelé ívelő tendenciája, de arányuk az 1780-as évektől kezdve már csökkent, bár még mindig felét tették ki a „győri" (nem bevándorló) polgároknak. Feltűnő, hogy a polgárfiúk családi neveit nem minden esetben találjuk meg a régi polgárok, illetve a korábbi nemzedék polgárfiai között. Több, mint 400 polgárfiúból mindössze 107 esetben lehetett régi polgári, vagy korábbi ugyancsak polgárfiú elődre rátalálni. A többi polgárfiúnak elődje tulajdonképpen, mint győri lakos, vagy mint győri lakos fia kaphatta meg a polgárjogot. Ez a jelenség úgy is értelmezhető, hogy mintegy 300 polgárfiú tulajdonképpen második generációként szerepelt a polgárok között, a felsorolt 42 család pedig több generáción keresztül szerezte meg a győri polgárjogot. Ha a táblázatban szereplő családok tagjainál még a foglalkozási azonosságot is kiemeljük, akkor egy viszonylag szűk polgári réteg társadalmi stabilitását közelítettük meg. Ezt az egész feltételezést némileg korrigálni kell az azonos, de nem rokonnevek előfordulási lehetősége miatt. A korrekció azonban csak kisméretű lehet. A győri és a bevándorló polgárok egymáshoz viszonyított tömegének időszakonkénti módosulását úgy jellemezhetjük, hogy a bevándorlók minden periódusban a polgárok nagyobb felét tették ki. 11. Bevándorlók számának alakulása 1743—1788. Polgárok összesen Ebből bevándorlók Időszak Polgárok összesen Magyarországi % Külföldi % összesen % 1743—50 1751—60 1761—70 1771—80 1781—88 402 373 411 476 338 109 141 151 175 101 27,1 37,8 36,8 36,8 29,9 120 96 100 100 67 29,9 25,7 24,3 21,0 19,8 229 237 251 275 168 57,0 63,5 61,1 57,8 49,7 1743—88 2000 677 33,9 483 24,1 1160 58,0 A magyarországi bevándorlók száma az utolsó periódus kivételével mindig felülmúlta a régi győri és az első periódust nem számítva az egyéb győri polgárok számát. Az első peródusban pedig közel minden harmadik, az utolsó évtizedben már csak minden ötödik polgár érkezett külföldről. Valószínű, hogy a magyarországi falusi és városi bevándorlók alig növelték a magyar nemzetiségű városi polgárság számát. A nevek és a nemzetiség azonosítása ebben a korszakban már nem egészen megbízható eljárás, ha azonban a magyarországi bevándorlókat vallás, vagy néprajzi tájak szerint is csoportosítjuk, akkor kitűnik, hogy a Moson-Sopron körüli német, evangélikus vallású falvak lakosai nagy rajokban indultak Győrbe. Valószínű, hogy a korábban letelepedett bevándorlók második, vagy harmadik generációjukat indították Győr felé. Összefoglalásig