Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén

képpen mégis hangsúlyoznunk kell, -hogy a győri városi polgárság nagyobb hányadát a hazai elemek képezték, sőt ezek aránya évtizedről évtizedre lassan emelkedő tendenciákat mutatott. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ezzel egyszersmind a nemzetiségi arányok is kedvezően alakultak volna a polgárságon belül és az egész városban. A győri polgárok legnagyobb részét, a Magyarországról bevándorlókat még egy további tényezővel jellemezhetjük. Eltérően a korábbi századoktól, sokkal nagyobb a falvakból érkezett és polgárjogot nyertek aránya, mint a szabad királyi és mezővárosokból származóké. Tehát a falusi mesteremberek, kereskedők, fuvarosok száma dominál a Magyarországról származó polgárok között. Ezzel szorosan öszefügg annak a modern korban is érvényesülő törvényszerűségnek kirajzolódása, hogy a távolság és a vándorló tömegek mérete fordítva aránylanak egymáshoz. A Győrrel szomszédos megyékből érkezett a Magyarországról származó győri polgárság több, mint háromnegyed része, ugyanakkor ellentétben más településeinkkel, alig fedezhető fel az északi Felvidékről való bevándorlás. 12. A magyarországi származású győri polgárok megoszlása* 1743—88. Időszak Szomszédos megyék Egyéb Dunántúl-i megyék 3szaki megyék M. o. többi megyéi Erdély Horvát o. Ism. hely összesen Ebből városi 1743—50 1751—60 1761—70 1771—80 1781—88 74 105 125 143 82 7 9 8 9 3 5 15 6 12 6 7 6 9 11 5 1 1 2 2 1 16 3 1 3 109 141 151 175 101 39 46 49 59 32 összesen 529 36 44 38 4 3 23 677 225 * A településeket az 1787. évi beosztás alapján soroltuk be. Nem kétséges, hogy az osztrák telepítés és gazdaságpolitika eredményei a győri polgárság összetételében is kimutathatók. A külföldről bevándoroltak több, mint fele az osztrák örökös tartományokból származott és tulajdonképpen minden nyolcadik polgár ausztriai eredetű. A nyugat- és dél-európai bevándorlás jelentéktelen, de az egyéb, Ausztrián kívüli német nyelvterületről érkezők száma elég jelentős. Minden tizenötödik győri polgár a német nyelvterületről érkezett, Ausztriát nem számítva ide. A bevándorlás dinamikus elemzését ki kell egészítenünk egy megjegyzéssel. A Polgárkönyv csak azt jegyezte fel, hogy a külföldi, vagy belföldi bevándorló mikor tette le a polgáresküt, azt azonban nem tudjuk, hogy mikor vándorolt be ténylegesen a városba. Lehetséges tehát, hogy az évtizedekben megjelölt periódusok előbb közölt arányai némileg módosítandók. Ha egyszer mód nyílna Győr egyéb történeti-statisztikai jellegű forrásainak feldolgozására, ezt a korrekciót is el lehetne végezni. 125