Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén

legfeljebb stagnáló arányokról beszélhetünk. A következőkben ismertetett 1777. évi összeírás arányait alkalmazva, 1708 háztartásfőnek kellett volna Győrben 1720-ban élnie. Ez az adat azonban helytelennek, túlságosan nagynak minősíthető, többek között azért is, mert csak 676-tal több az 1777-es évi összes győri háztartások száma, márpedig a Polgárkönyv adatai szerint 1740 és 1777 között a polgárjogot nyert bevándorlók száma is (több volt ennél. Ha a város népességszámát egynegyedével növeljük meg — eltérve Acsády 20 %-os javaslatától — azaz a zsellérség számát megduplázzuk — még akkor is csak legfeljebb ugyanannyi zsellér élhetett a városban, mint amennyi polgár. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy a XVIII. század elején a polgárság volt a város legnagyobb társadalmi rétege. Azonban nem csak ilyen spekulatív, hanem levéltári adatokkal is bizonyítható, hogy a zsellér (inquilinus) családfők számának növelését szűkebbre mérték, mint a polgárok felvételét. Az 1720-as évek elején 4—5 inquilinus tette le évenként az esküt és a taxa lefizetése után „pro inquilino acceptáltatott".

5 Ugyanebben az évtizedben viszont évenként átlagosan kétszer annyian „adják bé magokat a város közé", — azaz válnak polgárrá. Egyébként önmaga az a tény, hogy a város jegyzője vezeti a beköltözöttek névsorát, amelyre a későbbi évtizedekben már nem találtunk nyomokat, továbbá az ünnepélyes eskűtevés és a felvételi taxa azt igazolják, hogy ebben a korban Győrben ugyanúgy, mint más nyugat-európai városokban szorgos figyelemmel kísérték a nem polgári rendű betelepülőket.

6 Ha azt nem is bizonyíthatjuk, hogy ténylegesen korlátozták, vagy megakadályozták a nem pol2. A győri családfők száma 1777., 1782.

7 1777. % 1782. % Iparos és kézműves 565 — 599 — önálló kereskedő 195 — 283 — Polgári családfők összesen 760 32,8 882 36,2 Egyéb 1554 67,2 1556 63,8 Családfők száma összesen 2314 100,0 2438 100,0 5 Prothocolum anni 1722. sub notariatu Egregii Josephi Sajnovics. GyÁL. A jegyzőkönyv egyébként a polgárok nevét is feljegyezte és csak a 297. oldalon kezdődik a Nomina Inquilinorum című feljegyzés 1722. májustól 1724-ig bezáróan. Megjegyzem egyébként, hogy polgárfelvételre a prothocolum következő kifejezéseket használta: „városi személlyé creáltátott", „bé esküdött a város közé", „a város közé bé adta magát". 7 Mauersberg i. m. 133, 138, 172. 7 Thirring G., Városaink lakosságának kereseti viszonyai a XVIII. század második felében. Magyar Gazdaságtört. Szemle. (1901) 4. sz.; — Városaink népesedési viszonyai 1777-ben. Földrajzi Közlöny XXVI. köt. 199—230. 112