Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Christian-J. Guyonvarc’h: Arrabona, Arabo-, Aravisci. Megyjegyzések egy magyarországi kelta helységnévhez

ARRABONA, ARABO-, ARAVISCI Megjegyzések egy magyarországi kelta helységnévhez Arrabona, Győr magyar város ókori neve több forrásban fordul elő: Notitia Dign. Occ. (Pann. I.) 34,4: Arrabona: 5 Arrabona: 15 Cuneus equitum staiblesianorum, Arrabonae; 16 Equités promoti, Arrabonae; 27 Praefectus legionis decimae quartadecimae geminarum müitum liburnariorum, Arrabonae: Itinerarium Antonini 246,3; 263, 1; 267, 10 Arrabona; Tabula Peutingeriana Arrabo(na?), Arrabone, v.o. Hin. Ant. 261, 8; Arrabone és Anon, Ravennas IV. 19; Àravona (Holder, Altceltischer Sprachschatz I, 170 & 220). A név alakja állandó. Első pillanatban hajlandók lennénk a szót Arra-bona-ra kettéválasztani, így a -bona tagban könnyűszerrel megtalálhatnánk a „várost", amely a Vindobona vagy Equabona nevekben már előfordul. De, ahogy az Arro- tagot mint az Arrotrebae névben (Holder I, 219) vissza lehet vezetni ad-ro-ra, az arra- tag a kelta nyelvben nem emlékeztet semmire. Egyébként a források minden félreértést kizárnak. A szó etimológiájában a kiindulópont a Peutinger-féle Térkép: Arrabo flumen és Ptolemaios II, 11, 3 kell, hogy legyen: Πόταμου, δς καλείται 'Αράβων (41°—47° 10'); 14,1: Μέχρ' της κατά τον Άιαβωνα πόταμου εκτροπής (41°'—47° 40') ; 15,5: Άπα της εκτροπής τοΰ 'Αραβώνος πόταμου .. · Με ία τον ΆραΒώνα ποταμον. Néhány személynév meghatározó fontossággal bír: az Arabonius név egy Lambaesis-i feliraton CÍZTVIII 2564, 2, 108, talán az egyszerű Arabus alak CIL II 3183, Valera de Arriba-ban (Spanyolország), XII 4872 a Languedoc-ban; XIII 966, 967; 10001, 47; Treveri-ben Arablia, amely alak nem világos és bizonyára késői; Győrött Arabu(n), gen. Arabunis: CIL III 4367 (ν. ö. Holder I. 170—171 és III. 648). Az óvatosság arra int, hogy ne tévesszük össze a kelta tövet a latin arabus „arab" melléknévvel, mint a CIL VI 12281-ben: Arabia Firma Venus Afra; ez az oka annak, hogy a Holder által összegyűjtött anyag nagy része használhatatlan. Azonban ettől a fenntartástól eltekintve az Arabo-tövet tényleges adatok igazolják és arra gondolhatnánk, hogy a kettős rr csak egy egyszerű helyesírási változat, amelyet Arabona-ra kell kijavítanunk és a névnek evvel az alakjával összefüggésbe kell hoznunk a Duna egyik mellékfolyójának a nevét, amely Ptolemaios III. 8, 2. szerint: Κατ 'Αραβώνος ποταμον εκτροπή, jelenleg a Drinca (Holder III. 648.) hacsak nem úgy olvasandó mint: κατά [την] 'Ραβώνος τοΰ πόταμου εκτροπήν (ed. Didót, 443.). Ez a tő tehát előfordul személynevekben, egy folyó nevében és egy helységnévben. A német Raab, szlávul Rába (a magyar név nem számít!) kétségtelenül a latinizált keltából származik olymódon, hogy a kezdő α betűt elhagyták és a hangsúly az Arrabona-va esett. De nem a mi feladatunk, hogy egy a keltától távoleső területre tévedjünk. Amit meg kell jegyeznünk az, hogy a szó hasz91