Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
A. Uzsoki: Bronzezeitliches Gräberfeld in Gräberfeld in Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta
Szórványként került elő egy függőlegesen átfúrt, gömbfejű, csavart szárú bronztű, díszítés nélkül (ÍV. t. 21). Ugyancsak szórvány egy hurkosfejű bronztű, melynek szára az alsó egyharmadnál tompa szögben hajlított. A szár keresztmetszete rombusz (IV. t. 8). A vékony bronzhuzalból csavart spirálcsövecskék is ritkák, általában igen töredezett állapotban találhatók, csupán a legépebb példányok rajzait közöljük a IV. tábla 17—19 ábráin. Egyetlen vékony broinzlemezből készült csövecske maradványa volt a 41. sírban (IV. t. 11), a 74. és a 63. sírban pedig nyitotft végű kis bronzkarikák, illetve azok töredékei kerültek elő (IV. t. 20 és 22). Bronz ruhatű szárának töredéke (IV. t. 12 és 13) és karperectöredék (IV. t. 9) tartozik még a bronzokhoz. Az egyik oldalán lapos, másik felén domború bronztöredék karperecből származhat (IV. t. 9) és hasonló rendeltetése lehetett egy bronzlap töredékének is (IV. t. 14). Egy bronzrög a máglyán elégett ékszer maradványa lehet (IV. t. 10). A 61. síriban egy téglalap alakú bronzlemez töredék volt, s ezen 3 sorban párhuzamosan lyukak vannak, ékszer töredékére gondolunk (IV. t. 16). Az ismertetett bronzanyag nagyon szegényes, mint általában a mészbetétes kerámia észak-dunántúli csoportjának bronzai. A leletanyag alapján a Mosanszentmiklós-jánosházapusztai bronzkori hamvasztásos temetőt a mészbeitétes kerámia észak-dunántúli csoportjába soroljuk, ugyanis a tölcséres nyakú, a hengeres nyakú edények, a korsók, a tálak, az edényfedők és a iminiatűr edénykék jellegzetes típusaiból áll a kerámia legnagyobb része. Itt jegyezzük meg, hogy a lelőhelyen még több száz sír feltáratlan, így annak csak csekély részét képező 75 sír anyagából nem vonhatunk le pontos következtetéseket, ezért nem foglalkozunk a leletanyag végleges értékelésével, a temető kronológiájával és a kölcsönhatásokkal. Megemlítjük még, hogy a temetőhöz tartozó telep a Lébény—Mosonszentmiklós vasútállomás épülete előtt, attól mintegy 100 méterre fekszik, a térszintből kiemelkedő alacsony dombon, a Dunának egy ősi kiszáradt ága mellett. E helyen 1957-ben leletmemtő ásatást végeztünk, melynek sdrán olyan leletanyag került elő, mely azonos a Római dombi temetőével, eszközanyagában pedig hasonló a magyarádi csoport telepeinek leleteihez. A teljes feltárást tervbe vettük a temetővel együtt, azonban a több évre elhúzódó munka miatt szükségesnek véltük a temető eddig feltárt leletanyagát közreadni. Uzsoki András BRONZEZEITLICHES GRÄBERFELD IN MOSONSZENTMIKLÓS— JÁNOSHÁZAPUSZTA Das hier behandelte bronzezeitliche Gräberfeld liegt auf dem sog. Römischen Hügel (Római doimb) in der Umgebung der Gemeinde Mosonszentmiklós (Kteim. Győr—Moson), zwischen Jánosházapuszta und Barátföld. Dieser kaum einige Morgen große Hügel, dessen höchster Punkt 121 m ü. d. M. liegt, erhebt sich cca. 2,5 m über das Gelände. Esi kamen hier bronzezeitliche Brandgräber,; ferner römische Skelett- und Brandgräber zum Vorschein. Desöfter hatten wir hier Rettungsgrabungen vorgenommen, deren Ergebnisse in Vorberichten veröffentlicht wurden. Bei der ersten Ausgrabung im Juni 1957 wurder 19 bronzezeitliehe und vier römische Gräber freigelegt. Im November des gleichen Jahres gruben wir weitere 8 bronzezeitliche Gräber aus. Im Zuge der im April —Mai 1958 fortgesetzten Ausgrabungen gelangten 30 bronzezeitliche und 3 römische Gräber zum Vorschein. Da ibeim Sandabbau mehrere Gräber zerstört wurden, kam es im Juli 1959 erneut zu einer 85