Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Uzsoki András: Bronzkori temető Mosonszentmiklós–Jánosháza-pusztán

maradvánnyal (IV. t. 7). Ugyancsak hombárszerű edény lehetett az a bütyökfüllel ellátott, primitív kidolgozású példány, melynek hastöredékén vékony borda van (II. t. 7). Kissé szokatlan az a tojásdad alakú edény, melynek csak hasrésze' maradt meg, oldalán felfelé álló fűrész-fogszerű díszítéssel és egy bütyökkel (V. t. 13). Több sírban igen töredékes állapotban találtunk hombárszerű edénytöredékeket, ezek a mészbetétes edények észak-dunántúli, kisapostagi és magyarádi csoportjában egyaránt megtalálhatók. Hasuk öblösödésén szalagfül van és becsipkedett bordadíszítés (XXI. t. 2), nyakuk tölcséresen kihajlik i(XXI. t. 6). Az anyagban idegen elemként jelentkezik egy cserép, melyen hármas bekarcolás van ívben és ebből kiinduló egyenes vonalban (XXI. t. 5). A kerámiánál tárgyaljuk anyaga miatt, de rendeltetését biztosan nem ismerjük annak a tárgynak, amely töredékes állapotában hasábalakú, de csak két oldala ép, a többi törött felületű és elől egymás mellett két plasztikus (a jobboldali le van törve, csak helye látszik) kiképzés látható, a baloldali alján olyan tagolással, mintha az ujjakat* fejezne ki (IV. t. 23). A rendeltetését nem ismerjük, szórványként került elő az egyik szelvényből ásatás közben, tehát nem sírból származik. Kőeszközök. A sírokból összesen 3 darab megmunkált kőeszköz került elő. A 72. sírban egy kettétört, valószínűleg osontár-csiszoló kőlap volt, középen V keresztmetszetű vájattal (XXI. t. 1). Ugyancsak e sírban találtunk egy lekerekített élű és sarkú, kocka alakú követ, mely minden valószínűség szerint gafoonazúzókőpár felső, tehát tenyérbe markolható példánya volt (XXI. t. 3). Az ásatási szelvényből szórványként került elő egy zöldesszürke színű, lapos kőbalta töredéke, enyhén ívelt vágóéllel (XXI. t. 4). Több kovakő pengetöredéket és hulladékot találtunk, ezek annyira általánosak és jellegtelenek, hogy ismertetésükkel külön nem foglalkozunk. Állatcsontok. A 2. és a 72. sírban (XXI. t. 8 és 9) juhf éle csontja került elő, mint ételmelléklet maradványa. Ezenkívül még négy sírban találtunk hasonló csontot, ezek azonban elvesztek. A 21. sírban vadkanagyar került elő (XXI. t. 7), a 14. sírban pedig szarvasagancs rózsája volt. Kagylóhéjak. öt sírban találtunk kagylóhéjtöredékeket. Ezek közönséges folyami kagylónak, az Unio-nak a héjai. A lelőhely környékét behálózzák a Duna ősi fattyúágainak kiszáradt medrei. Bronzok. A temető leletanyagában rendkívül kevés bronz van, ezek is ékszerféleségek, illetőleg azok töredékei. Három épenimaradt ruhatű képviseli a tűféléket. A 21. sírban egy S alakú, kettős kúposfejű bronzruhatű került elő, nyakán kis füllel és finoman poncolt rovátkadíszítéssel. Ettől lefelé a horpasztott oldalú négyzet keresztmetszetű szár kétharmadát mind a négy oldalon poncolt minta díszíti (IV. t. 15), idegen elem.

15 15 A magyarádi csoportba tartozó Majcichov-i temetőben hasonlók kerültek elő (Chropov&ky, B., Birituálne madarovské poihrebisko v Majcichove na Slovensku. Arch, rozhl. 1958. obr. 190, 6.), 7., 14.). A Mondsee csoport anyaga között Seewalchenből említ egyet Pittioni (Urgeschichte des österreichischen Raumes, Wien, 1954. 230,.. Abb, 157. 6u). 84