Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Dávid Lajos. A győri üzemek történetéből 19145–48-ig

a Szovjetunió segítette: gyapotot adott át és bérmunkát végeztetett) szénhiányt idéztek elő a termelés leállítása érdekében.

23 Még elkeseredettebbé vált támadásuk augusztus l-e, a forint megszületése után. A Vagongyár vezetői mesterségesen pénzhiányt idéztek elő augusztus 2—3-án. Az ő embereik és egyéb felelőtlen izgatók a pénzhiányt sztrájk kirobbantására használták fel. A munkáspárti vezetők meggyőzéssel szerelték le a sztrájkot.

2,1 A vagongyári tőkés vezetők ezután más formában próbálkoztak. A munkások termelési lendületét azzal akarták letörni, hogy a bérek kifizetésénél 30 %-kal elmaradtak.

25 Céljuk a gazdasági kártevés mellett a bizonytalanság érzésének a felkeltése is volt. Ennek érdekében felhasználták a munkanélküliséget is, amelyet tervszerűen fokoztak. A dolgozók mindezekre ellentámadással válaszoltak. A harc akkor érte el legmagasabb fokát, amikor a munkások ezrei hatalmas tüntetésen követelték a nép ellenségeinek megbüntetését. A tömegtüntetés után zajlott le az a vagongyári munkásgyűlés, mely azt követelte Nagy Ferenctől, hogy a kormányból haladéktalanul bocsássa el a reakciós minisztereket, és a drágaság letörését azonnal kezdje meg. A többi győri gyár munkássága elfogadta a vagongyáriak követelését és kibővítette azt. Küldöttséget szerveztek Nagy Ferenchez. Memorandumot adtak át neki, melyben azt követelték, hogy folytasson kíméletlen küzdelmet a drágaság, a spekuláció ellen, és váltsa le az Anyag- és Árhivatal vezetőjét, Varga Istvánt, a közellátási minisztert, Erős Jánost, valamint távolítsa el az igazságügyi államtitkárt, Pfeiffer Zoltánt.

26 A szegényparasztság megsegítésében nem elégedett meg a munkásság azzal, hogy a földreformban felbecsülhetetlen szerepet játszott, s megvédte a parasztság földjét a földreform elleni támadásokkor, hanem vállalták a kevesebb kereseti lehetőségeket adó mezőgazdasági eszközök gyártását, és munka után a falvakban felkeresték őket, segítették munkájukat. A „falujárók" kijavították a parasztok munkaeszközeit, segítették őket a házépítésben, a földművelésben. „Kultúrcsoportjaik" pedig a legeldugottabb falvaikba, településeikre is művelődést, szórakozást vittek.

27 Az 1947-es összeesküvésnek voltak hívei megyénkben is. Többféle területen támadtak. Gazdasági téren pl. Dékány László és Balogh Gyula műszaki tanácsosok, a MÁVAG-gyár győri telepvezetői szabotálták a termelést, lassították a munkafolyamatokat, olyan cikkeket gyárttattak, melyekre nem volt szükség.

28 Támadták a kommunista párt által meghirdetett 3 éves tervet. A legváltozatosabb eszközöket használták fel, hogy a dolgozók ne tegyék magukévá a terv elgondolásait, és gazdaságilag megakadályozzák a terv bevezetését. A 3 éves terv célja, hogy az újjáépített ország biztosítsa a „Jólétet a dolgozóknak!" — írta a kommunisták lapja. A tervet saját erőnkből hajtsuk végre, hogy gazdaságilag és politikailag függetlenek maradjunk! Az életszínvonal emelkedését a termelés növekedése vonja maga után.

29 önálló fejlődésünk ellenségei külföldi, 23 Uo. 24 Uo. 171. sz. 25 DSzN II. évi 217. sz. 26 GyM II. évf. 281., 283. és 285. sz. 27 DSzN II. évf. 226., 233., 237. és 247. sz. 28 GyM III. évf. 56. sz. 29 GyU II. évf. 35. sz. 350