Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Dávid Lajos. A győri üzemek történetéből 19145–48-ig

nyugati kölcsön szükségességét bizonygatták. Szerintük csak ezzel épülhet fel az ország, minden más elgondolás „homokra tervezett ábránd". „Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy amerikai segítség sikeresen segítheti elő Európa gazdasági talpraállását."

30 Gazdasági tervünkhöz kölcsön kell, „. .. mert jól tudjuk, hogy semmiféle gazdasági terv nem tud megvalósulni külföldi segítség nélkül."

31 A GyOSz tagjai, a tőkés gyárigazgatók a szabotálások sorozatát követték el. A Szeszgyár értékes mellékterméke, melyből hamuzsírt állíthattak volna elő, a Dunába folyt.

32 Rákényszerítették az államot arra, hogy az újjáépítésben szükséges üveggyártáshoz ezt az értékes nyersanyagot külföldről vásárolja meg. A város reakciós vezetői a Vagongyártól megvonták a villanyáram-szolgáltatást, mert villanyszámláját (állami üzem — állami üzemnek!) nem tudta idejében megfizetni.

33 Ez a cselekedet 4000 munkás fizetésének csökkenésével járt a termelési kiesésen túl. Ugyanakkor nem jártak el azok ellen a tőkések ellen, akik adótartozásukkal gyengítették gazdasági életünket. A Győri Textilnek 3 milliós, a Gráb-gyárnak 100 000-es adóhátraléka, a Hellasnak 70 000 Ft-os adótartozása volt.

34 Az Olajgyár vezetősége (a Hutter képviselet) úgy vezette az üzemet, hogy ne legyen kifizetődő a termelés, s ezért megdrágíthassák az étolajat.

35 A textilgyárak egy része visszatartotta a típusárukat, hogy az árak felhajtásával nagyobb hasznot érjenek el.

36 Ezek a tőkések szembeszökő nyíltsággal károsították meg a dolgozókat; részben a nagyobb haszon kedvéért, részben azért, hogy a dolgozók munkalendületét, jövőbe vetett bizalmát elvegyék. A hároméves tervet — a kommunisták javaslatát — az országgyűlés (az ellenség minden aknamunkája és ellenagitációja dacára) júliusban törvényerőre emelte, s augusztus elsején az egész ország területén beindította. „A hároméves terv feladata az volt, hogy az ország gazdasági helyreállítását befejezze, a termelésben az 1938-as színvonalat elérje és az iparban túl is haladja, a kulturális forradalom kibontakozását biztosítsa, az egészségügyi ellátást s ezen belül a társadalombiztosítást tovább fejlessze, a lakosság életszínvonalát némileg az 1938-as színvonal fölé emelje."

37 A megye reális tervét a kommunista párt megyei bizottságának javaslatára tervbizottságok dolgozták ki, amelyek szakembereket vontak be ebbe a munkába. A kidolgozott (megyei) hároméves terv főleg a mezőgazdasággal és a helyi iparral foglalkozott. A helyi ipar fejlesztésénél gondosan számbavették az adottságokat és a szükségletet. Mindenekelőtt a mezőgazdasági ipar fejlesztését irányozták elő. Tervbe vették a szeszgyárak (pl. a kismegyeri) rendbehozását, kibővítését. A konzervgyártás beindítása, majd kiszélesítése szerepelt a tervben, mert a hegyaljai gyümölcstermelés ezt nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is tette. Már akkor gondoltak győri hűtőház építésére. A malmok felszerelésének kiegészítésére vonatkozó tervjavaslatuk az őrlési technika további, minő30 GyM III. évf. 148. sz. 31 Uo. 9. sz. 32 Uo. 117. sz. 33 GyU II. évf. 44. sz. 34 Uo. 222. sz. és GyM III. évf. 146. sz. 35 GyU II. évf. 202. sz. 36 Uo. 130. sz. 37 Nemes D., Magyarország felszabadulása. (Bp. 1960) 259. 351