Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Dávid Lajos. A győri üzemek történetéből 19145–48-ig

A GYŐRI ÜZEMEK TÖRTÉNETÉBŐL 1945—48-IG Győr felszabadítása 1945. március 28-án a magyarországi fronton a hadműveletek harmadik szakaszában történt meg. Városunkat a 2. Ukrán Front balszárnyának csapatai szabadították fel. A fasiszták képtelenek voltak feltartóztatni a hatalmas erejű támadást, védelmük csődöt mondott. A németek fejvesztett visszavonulásának útját mindenütt pusztítás jelölte. Győr háborús kára 23,6 %-os; országos mértékben a negyedik legjobban tönkretett város. „Elpusztult vagy megrongálódott a város 5596 lakóházából 5308 ház, a városnak csak 288 sértetlen épülete maradt."

1 Felrobbantották a kilenc nagy közúti és az összekötő vasúti hidat. Elpusztították a vasút-, a hajóállomást és a közműveket. Az üzemek gépparkjának több, mint 50 %-át megsemmisítették, illetve kiszállították Nyugatra. „A Győri Vagongyár szerszámgépeit, valamint gyári berendezéseit a németek ... múlt év október havában kezdték kiszállítani" — jelentette 1945-ben a gyár igazgatóságának Németh Ferenc főmérnök. „Az összeomlásig mintegy 800 vagon és 8 uszályrakomány nyert elindítást." „A fentemlített szállítmányokból folyó évi április hó elején a kivagonírozási telephelyre beérkezett összesen 454 vagon, amelyek rakomány szempontjából a következőképpen oszlanak meg: gépek 124 vagon anyagok 99 vagon szerszám 33 vagon berendezés 43 vagon egyéb 155 vagon összesen: 454 vagon."

2 Jordán — a győri Cardo Bútorgyár tulajdonosa — kiszállította a gyár legértékesebb gépeit. Az elhurcolt gyárfelszerelés 42 vagont töltött meg.

3 Vigasztalan képet mutatott a közlekedés helyzete. Megyeszerte tönkrement közutak, autóbuszok hiánya, felszaggatott vasúti sínek, szétrombolt vasútelágazások, szinte használhatatlan vasúti mozdonyok és kocsik, aknákkal és elsülylyesztett uszályokkal teli Mosoni-Duna maradt örökségül a felszabadított országra. Az élet megindulása először a politikai életben történt meg. A kommunista párt után megalakultak a demokratikus pártok. A kommunista párt létre1 Szakács K., Harc a munkásegységért Győr megyében. (Bp. 1955) 31. 2 W. P. Vagon- és Gépgyár története. (Győr, 1956) 155—156. 3 GyM II. évf. 30. sz. 347