Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Dávid Lajos. A győri üzemek történetéből 19145–48-ig

hozta a nemzeti összefogást, mely megindította a közigazgatási életet, valamint a gazdasági termelést. A győri nemzeti bizottság a politikai tevékenység mellett kezdettől fogva komolyan foglalkozott az elengedhetetlenül szükséges újjáépítési feladatokkal. Már az első ülésen kiadta a „közmunka-rendeletet"/' A kisnyilasokból munkásszázadot állított össze, és romeltakarítást végeztetett velük.

5 Rendeletet adott ki a munkanélküli cigányok összeírására és munkába állításukra.

6 Saját tagjait is kötelezte a közmunka végzésére.

7 Közvetlenül is ellenőrizte a városokban folyó helyreállítási munkálatokat.

8 Az ipari termelés elindításában és folyamatossá tételében is szerepet vállaltak a nemzeti bizottságok. A fasiszta tulajdont képező győri Keffel-gyárat, mely a tulajdonos elmenekülése miatt nem termelt, a győri nemzeti bizottság lefoglalta, és élére termelési biztost nevezett ki.

9 Vezetőséget állított a Brennerféle Füstcsőgyár élére, s megbízólevelet adott ki a Szeszgyár üzembehelyezési munkálatai vezetőjének.

10 Három mérnököt felhatalmazott a Lenszövő és a textilüzemek termelésének beindítására.

11 A kisiparosokat is a termelés megindítására ösztönözte; jóváhagyta az Ipartestület megalakítását, s annak vezetőségét.

12 A munkásosztály nemcsak — sőt nem is elsősorban — a nemzeti bizottságokban fejtette ki tevékenységét, hanem megalakította saját népi szerveit: a szakszervezeteket s ezeken belül az üzemi bizottságokat. A felszabadulás után sorra alakultak az új típusú szakszervezetek. Győrött pl. 20 szakmának szakszervezetei alakultak meg 1945. július 4-ig. Politizáló, sőt politikát (népi politikát!) csináló szervezetek lettek. Még július folyamán alakult meg a kommunista többséggel rendelkező Szakmaközi Bizottság, amely részben a szakszervezeti munka irányításával, részben az újjáépítéssel és a döntő politikai kérdésekkel foglalkozott.

13 Az üzemi bizottságok az ipari munkások szakszervezetein belül alakultak meg, tevékenységük ezektől el nem választhatók. Az első üzemi bizottság a Győri Vagongyárban alakult meg július 7-én. Ezután megalakultak a Grábgyári (július 12), a szeszgyári (július 14) s az összes többi üzemben (július, augusztus).

14 Gazdasági, szociális és politikai problémákkal foglalkoztak. Jelentős szerepük volt a termelés folyamatának megindításában, zavartalan menetének biztosításában, ugyanakkor tevékeny munkásellenőrző szervek voltak. Dolgoztak az üzemeknek a helyreállításáért, segítették és szorgalmazták a város helyreállítását, újjáépítését. Ellenőrizték a tőkések magatartását, munkáját és a megváltozott helyzethez való viszonyukat. Javaslatokat tettek részvénytársasági 4 GyÁL NB iratok 1945. ápr. 6-i jikv. 5 Uo. máj. 12-i jkv. 6 Uo. ápr. 30-i jkv. 7 Uo. ápr. 13-i jkv. 8 Uo. aug. 17-i jkv. 9 Uo. ápr. 18-i jkv. 10 Uo. máj. 5-i jkv. 11 Uo. ápr. 16-i jkv. 12 Uo. ápr. 13-i jkv. 13~SzGy I. évf. 11. sz. 14 Uo. 34. sz. és GyÁL NB iratok 1945. jún. 12-i és 14-i jkv. 348