Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Sáry István: Szigetköz vasútépítési tervezetének története

nában lett megállapítva. A vasút forgalmi kérdéseivel kapcsolatban a tárgyaló felek előirányozták „2 petróleum fűtésű gőzmozdony és 3 benzin-motoros mozdony beszerzését a szükséges személy- és teherszállító kocsikkal együtt."

22 A tárgyalás alkalmával az illetékes minisztérium állami hozzájárulás címén az építési tőke 10—20 %-át helyezte kilátásba. A folyamatban levő minisztériumi tárgyalás ideje alatt a helyi érdekeltek a vasút építési tőkéjéhez való hozzájárulás tekintetében meghozták véghatározataikat. Mosón megye törvényhatósági bizottsága 1911. október 25-i közgyűlésében véghatározatban rögzítette 100,000 korona megajánlását. A közgyűlési jegyzőkönyv 5. pontja kiegészítésként a helyi összeköttetés biztosítása érdekében a következőket írta elő: „A vasút köteles Magyaróvár és Mosón között, valamint a magyar állam vasúton érkező illetve induló vonatok használhatása céljából Magyaróvár, Mosón és a moson-magyaróvári vasúti állomás között is a személyforgalmat lebonyolítani oly módon, hogy reggeli 5 órától esti 10 óráig legalább óránkint egy motor hajtóerejü vagyis motoros személyszállító kocsit indítani tartozik. Azon kocsik amelyek oly időben indulnak, hogy ekkor a moson-magyaróvári állomásra vonat sem nem érkezik, sem nem indul, egyedül a Magyaróvár és Mosón közötti személyforgalmat bonyolítván le, csak Magyaróvár és Mosón között tartoznak közlekedni."

23 A vármegye határozatát követően a csonka vasút kiépítésében érdekelt szigetközi községek Mosón és Arak kivételével a rájuk eső terheket vállalták. A vasúttal rendelkező Mosón kiváltságos helyzetét féltve nyilvánította ki érdektelenségét. A kis lélekszámú Arak érthetően, nehéz anyagi viszonyai mellett külön kiadásokra nem volt képes. Időközben a vasútérdekeltség a tőke hiányzó részének beszerzéséről gondoskodott. Eredményes megbeszélések következményeként a „Részvénytársaság villamos s közlekedési vállalatok számára" budapesti cég vállalta a leendő vasút üzletkezelését, és a fedezetlenül maradt építési tőke hiányzó részének pénzügyi fedezését. A még ezek után mutatkozó kb. 100,000 korona hiányt Mosón megye 1914. április 22-i közgyűlése pótolta. A vasút létesítéséhez szükséges pénz előteremtésével létrejött a vasúti részvénytársaság. Ezt követően rövid időn belül sor került az építési és üzemi szerződések megkötésére s ezzel a vasút ügye az 1914. évben a megvalósulás küszöbéhez érkezett. Az előfeltételek bár teljesen biztosítva voltak, a vasút kiépítésének megkezdését azonban az I. világháború kitörése megakadályozta. A háború kezdeti éveiben munkaerő, építési anyag és egyéb hiányok miatt a vasút ügye szóba sem kerülhetett. S mikor 1917-ben ismét összeült Magyaróvárott egy szűkkörű érdekeltségi bizottság megállapította, hogy a jelen politikai és pénzügyi viszonyok mellett a tervezet megvalósítására nincs lehetőség. A vasútterv történetének végére a Kereskedelemügyi Minisztérium tett pontot. 1919. szeptember 17-én kelt rendeletével a szigetközi érdekelt községeknek az építési tőkéhez való hozzájárulás tárgyában jóváhagyás végett felküldött véghatározatait az alábbi megjegyzésekkel küldte vissza: „A fent körülirt határozatok 22 Uo. 6380/1911. 23 Uo. Mosón megye közgyűlési jegyzőkönyve 442 (b. ü.) 1911. 334